Friedrich Merz német kancellár Berlinben tárgyalt António Costa európai tanácsi elnökkel, majd egyértelművé tette: Németország csak módosításokkal fogadná el az Európai Bizottság javaslatát az unió következő hétéves költségvetéséről. Berlin ezzel azokhoz a nettó befizetőkhöz csatlakozott, amelyek kisebb közös kasszát szeretnének. A vita Magyarországot is közvetlenül érinti, mert a kohéziós és agrártámogatások jövője is a tét része.
A Népszava értesülését átvevő mfor.hu szerint a német kormányfő Dániával, Hollandiával, Ausztriával, Finnországgal és Svédországgal alakított ki közös álláspontot. Ezek az országok szintén több száz milliárd euróval faragnának le a Bizottság által javasolt, csaknem 2000 milliárd eurós keretből.
A brüsszeli tervezet a Népszava beszámolója alapján átlagosan a bruttó nemzeti jövedelem 1,26 százalékát fordítaná közös célokra. A jelenlegi költségvetéshez képest lényegesen több pénz jutna a védelemre, a stratégiai technológiákra, az energiafüggetlenségre, a migráció kezelésére és a válságkezelésre. A javaslatot ellenzők érve egyszerű: ha a tagállamoknak spórolniuk kell, az unió sem emelheti a kiadásait.
Egyetlen keretbe olvadnának a támogatások
A tervezet legnagyobb szerkezeti újítása a nemzeti és regionális partnerségi tervek bevezetése lenne. Ezekbe összesen 865 milliárd eurót csoportosítanának, és egy helyre kerülne a kohéziós, az agrár-, a szociális, valamint több más támogatási forma. A keretből mintegy 450 milliárd euró szolgálná a gazdasági, társadalmi és területi felzárkózást, ezen belül legalább 218 milliárd a kevésbé fejlett régiókat illetné, további 300 milliárd euró pedig a mezőgazdasági termelők és a halászok jövedelemtámogatására jutna.
A Bizottság szerint az új rendszerben egyszerűbben és rugalmasabban lehetne felhasználni a forrásokat. A bírálók ezzel szemben attól tartanak, hogy a régiók elveszíthetik önálló beleszólásukat, ezért garanciákat követelnek. A nettó befizetők maguk is a legfontosabb közös célok között tartják számon a versenyképességet és a védelmet, ám ezek finanszírozását a meglévő kiadások átcsoportosításával oldanák meg – elsősorban a két hagyományosan nagy tétel, az agrár- és a kohéziós kiadások kárára.
Magyarország számára kiemelt tételekről van szó
Az új hétéves költségvetés hazánk szempontjából azért lényeges, mert a kevésbé fejlett régióknak járó pénzek, az infrastruktúra-fejlesztések, a vállalkozásoknak szánt támogatások és a közös agrárpolitika forrásai egyaránt jelentős összegeket jelentenek. A Bizottság azt ígéri, hogy minden tagállam legalább a mostanihoz hasonló hozzáférést kap majd, a kevésbé fejlett térségeknek pedig külön minimumot garantál.
A nettó befizetők javaslata a jövő heti informális kohéziós miniszteri találkozón is napirendre kerül. Nyitott kérdés, hogyan férhet össze a Bizottság minimumgaranciája azzal, ha a keret egésze több száz milliárd euróval szűkülne, miközben a védelem és a versenyképesség finanszírozását éppen az agrár- és kohéziós tételek terhére növelnék.
