Európai gyártásra, kutatás-fejlesztésre és nyugati szakemberek átcsábítására építi kontinentális terjeszkedését a kínai Ming Yang Smart Energy. A szélturbinagyártó előtt azonban nemcsak a nyugati versenytársak állnak, hanem politikai és nemzetbiztonsági akadályok is – a Világgazdaság beszámolója szerint a vállalat mindezek ellenére kitart az európai tervei mellett. A kérdés Magyarországot is érinti, ahol a szélerőmű-kapacitás a következő években sokszorosára nőhet.
A kínai gyártó stratégiája már nem merül ki abban, hogy Kínában előállított berendezéseket értékesítsen Európában. A cég európai szakembereket vesz fel, kutatás-fejlesztési tevékenységet telepít a régióba, helyi gyártási lehetőségeket keres, és nyugati energetikai vállalatokkal köt partnerségeket. Az európai terjeszkedést tavaly szeptember óta Horatio Evers irányítja, aki korábban a BASF energetikai üzletágát vezette.
Három százalék alatti piaci részesedés
A kínai szereplők egyelőre a kontinens szélturbinapiacának csak töredékét birtokolják. 2025-ben összesen 446 megawattnyi turbinát szállítottak Európába, ami az abban az évben újonnan telepített kapacitás kevesebb mint 3 százaléka volt. A Ming Yang mellett más gyártók is megjelentek: a Sany Renewable Energy egy 6,25 megawattos turbinát telepített Spanyolországban.
Európa kettős célt követ: gyorsítaná a szélenergia kiépítését, közben a saját iparát is védeni akarja. Az olyan gyártókat, mint a Vestas vagy a Siemens Gamesa, versenyképes helyzetben próbálja tartani a kínai cégek költségelőnyével szemben. Az európai döntéshozók emellett attól is tartanak, hogy a hálózatra kapcsolt kínai turbinák kiberbiztonsági kockázatot jelenthetnek.
London nemet mondott, Berlinben is elakadt
A legsúlyosabb csapást eddig az Egyesült Királyság mérte a vállalatra. London májusban nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva közölte, hogy nem támogatja a Ming Yang turbináinak felhasználását brit tengeri szélerőműprojektekben. A döntés egy skóciai beruházást is meghiúsított: a cég korábban 1,5 milliárd fontos gyár építését tervezte.
Németországban szintén politikai ellenállásba ütközött a gyártó: egy korábban kiválasztott tengeri szélerőműprojektnél a fejlesztő végül a Siemens Gamesa turbináira váltott. Az Európai Unió eközben támogatási vizsgálatokat indított, és olyan szabályozási megoldásokon dolgozik, amelyek korlátoznák a kínai gyártású turbinák szerepvállalását a közpénzből finanszírozott projektekben.
Tízszeresére nőhet a magyar kapacitás
A hazai szélenergia-piac a következő években jelentősen bővülhet: a kormány 2030-ig mintegy 4000 megawatt új szélenergia-kapacitással számol. A jelenlegi magyar szélerőmű-park nagyjából 330 megawattot tesz ki, vagyis a tervezett bővítés több mint tízszeres növekedést jelentene.
Ekkora bővülés jelentős új felvevőpiacot teremt a turbinagyártóknak. Ha a Ming Yangnak és a többi kínai szereplőnek sikerül európai gyártási és fejlesztési jelenlétet kiépítenie, valamint teljesítenie az uniós biztonsági és támogatási feltételeket, a közép-európai beruházásokért is versenybe szállhatnak. A következő évek egyik nyitott kérdése így az lesz, hogy a gyorsan növekvő magyar piacból mekkora szeletet szereznek meg a nyugati gyártók, és mennyi jut a kínai versenytársaknak.
