Évtizedek óta nem látott terméskieséssel zárulhat az idei szüret. Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke az InfoRádiónak arról beszélt, hogy az Alföld nagy része elfagyott, ott mintegy 30-50 százalékos a terméskiesés. Az aszály pedig valamennyi magyarországi borvidéket sújtotta.
„Az aszály is súlyos probléma, minden magyarországi borvidéket nagyon-nagyon sújtotta a csapadékhiány, így úgy gondoljuk, bár nincsenek még kikérve a papírok a termelőktől, de az biztos, hogy az utolsó 40-50 év legkisebb termése lesz az idei.” – mondta Frittmann János
A hegyközségi elnök szerint az aszály mellett a szőlő aranyszínű sárgasága is súlyos gondot okozott az ágazatban, a két problémát azonban eltérő módon és eltérő esélyekkel lehet kezelni. A védekezés akkor lehet hatékony, ha a termelők fegyelmezettek, és megéri nekik a beavatkozás; a szervezettségre a hatóság és a hegyközségek részéről is szükség van. Az ültetvényeket járó csapatok megfelelően jelzik az állapotokat, a fertőzés pedig ugyan teljesen nem írható ki, a terjedése lassítható. „A legnagyobb probléma, ahogy minden más mezőgazdasági ágazatnál, az aszály” – fogalmazott.
A kis családi borászatokat éri a legnagyobb csapás
A kisebb termés mellett a csökkenő hazai borfogyasztás és a megváltozott vásárlói igények is nehezítik a pincészetek helyzetét. Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatója szerint ezek a folyamatok különösen a kis családi borászatokat érinthetik érzékenyen. Rámutatott: a betegség megjelenése után, ha az eléri a tőkék 20 százalékát, a teljes ültetvényt fel kell számolni.
„Mindig azok tudnak legkevésbé védekezni, akik kis területen gazdálkodnak” – mondta a vezető kutató. Egy nagyobb gazdaságnak több helyen, többféle ültetvénye van, így az fennmaradhat, egy kis családi szőlészetet viszont nagyon meg tud viselni a növénybetegség.
A kisebb pincészetek helyzete ugyanakkor Némethné Pál Katalin szerint sem egyforma. A fennmaradás esélyét nagyban meghatározhatja, hogy képesek-e egyedi, jó minőségű termékekkel megszólítani a vásárlókat. Túlélésre elsősorban azoknak van esélyük, akik prémium borokat tudnak termelni, és ezeket el is tudják ismertetni a piacon – a kiegészítő szolgáltatásoknak szintén nagy a jelentőségük.
A dél-amerikai borok is megjelenhetnek a piacon
A hazai borászatokra a külpiaci verseny erősödése is nyomást gyakorolhat. A GKI kutatója arra figyelmeztetett, hogy a Mercosur megállapodás nyomán a dél-amerikai borok az eddiginél nagyobb mennyiségben jelenhetnek meg az európai piacon. Ilyen erős verseny mellett komoly boráremelkedésre nem igazán lehet számítani: ez időszakosan megtörténhet, de amint elindul az import, az árak lejjebb szorulhatnak.
A szüreti mérleg egyelőre becslésen alapul, a termelői adatok begyűjtése még hátravan – a tényleges mennyiség tehát csak a papírok feldolgozása után derül ki. Nyitott kérdés az is, hogy az aszály és az aranyszínű sárgaság okozta kiesés miként hat a felvásárlási árakra, ha közben a fogyasztás csökken, az import pedig erősödik.
