Rendkívül alacsony gáztartalékokkal zárja a nyarat Európa, ami éles globális versenyt válthat ki a téli ellátásért, és a 2022-es energiaválsághoz hasonló helyzetet teremthet a világpiacon – írja a Bloomberg. A lap számításai szerint a kontinensnek még több mint 100 terawattórányi gázra van szüksége ahhoz, hogy elérje a minimális, 75 százalékos tárolási célszintet – a jelenlegi árakon ez több mint 7 milliárd eurót jelent.
Olyan betárolási tempó kellene, mint 2022-ben
A hiány pótlásához olyan gyors feltöltési ütemre lenne szükség, amilyenre ilyen későn a szezonban legutóbb a 2022-es válság idején volt példa. A Goldman Sachs, a Rystad Energy és a Morningstar elemzői szerint mindez a téli gázárakat megawattóránként akár 100 euró fölé is emelheti. Az árak jelenleg több mint kétszeresét teszik ki az egy évvel ezelőtti szintnek.
A helyzet fő oka az iráni háború, amely felhajtotta a gázárakat és gazdaságtalanná tette a betárolást, miközben a Perzsa-öbölből érkező cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányok gyakorlatilag leálltak. A Hormuzi-szoroson keresztül jóval kevesebb LNG-szállító hajó közlekedik, mint olajtanker. A kormányok és a közműszolgáltatók abban bíztak, hogy a szállítások helyreállnak és az árak csökkennek a feltöltési időszak vége előtt – ez nem történt meg.
Olaszország 83-nál, Németország alig 50 százaléknál
A felkészültség Európán belül is egyenetlen. Olaszország állami ösztönzőkkel körülbelül 83 százalékra töltötte a tárolóit, Németország viszont – amely a kontinens legnagyobb tárolókapacitásával rendelkezik – alig haladja meg az 50 százalékos szintet. Hollandia és Belgium készletei szintén szokatlanul alacsonyak, ami azért aggasztó, mert ezek a gázcsomópontok a szomszédos piacokat is ellátják. Az alacsony német készletek télen fokozott importigényt hozhatnak, ami Európán belül élezheti a versenyt.
További kockázat, hogy januárban lép hatályba az orosz LNG-re vonatkozó uniós importtilalom, amely a blokk gázszükségletének mintegy 5 százalékát érinti. Egyes kereskedők a tilalom elhalasztására számítanak, Brüsszel azonban ezt többször kizárta. Az El Niño a szezon elején enyhe telet hozhat Európában, a későbbi hidegbetörések viszont gyorsan megemelhetik a fűtési igényt – az agresszív kínai vásárlások, a norvég vezetékes szállítás esetleges fennakadásai vagy egy késői amerikai hurrikán szintén szűkítheti a piacot.
Ismét kiszorulhatnak a szegényebb országok
Nemzetközi következményekkel is számolni kell, mivel Európa – megfizetve a magasabb árakat – újra kiszoríthatja a szegényebb országokat a piacról. 2022-ben a magas európai árak elszívták az LNG-szállítmányokat Pakisztán és Banglades elől, áramszüneteket és gyárleállásokat okozva. India már most rohamtempóban pótolja a kieső katari szállítmányokat, augusztusi importja hatéves csúcsra ugrott, Tajvan, Thaiföld és Dél-Korea szintén a téli készleteit igyekszik biztosítani.
Az Oxford Economics modellezése szerint az energiaárak emelkedése Európában 6 százalék fölé lökheti az inflációt, ami nagyjából a duplája a jelenlegi szintnek – így a jegybankok a vártnál agresszívabb kamatemelésre kényszerülhetnek.
Gyors javulásra a Hormuzi-szoros megnyílása esetén sem lehet számítani: a Wood Mackenzie elemzése szerint Katarnak, amely normál körülmények között a világ második legnagyobb LNG-exportőre, mintegy 12 hétre lenne szüksége a termelés teljes újraindításához – még akkor is, ha az iráni támadásokban megrongálódott létesítményeket figyelmen kívül hagyjuk. A betárolási szezonból hátralévő hetek és ez a 12 hetes újraindítási idő így nem érnek össze a fűtési szezon kezdetére.
