Több mint 1000 milliárd forinttal csökkentette az árfolyamhatáson keresztül a magyar államadósságot a forint idei erősödése – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt, melyet az Economx szemlézett. A kutatók szerint a devizaadósságból eredő sérülékenység kezelése továbbra is fontos feladat marad, az euró bevezetése azonban jelentős változásokat hozhat ezen a területen.
Az elemzés abból indul ki, hogy az árfolyam nemcsak a külkereskedelem vagy az infláció szempontjából lényeges, hanem közvetlenül összefügg az államháztartás finanszírozásával is: a forint erősödése mérsékli a devizában fennálló államadósság forintban kifejezett nagyságát és terhét. A 2025 végi szinthez képest a forint idei, több mint 5 százalékos felértékelődése hozta a tízszázmilliárdos nagyságrendű csökkenést.
Harminc százalék körül tartanák a devizaarányt
Az államadósságon belüli devizaarány a 2019-es 17 százalékos mélypontról fokozatosan emelkedett, 2025-ben 29,5 százalékon állt. A kormányzat a 30 százalék körüli szintet igyekszik tartani, ami az elemzés szerint egyszerre cél és felső korlát.
2026 első negyedévének végén a magyar államadósság a GDP 77,9 százalékát tette ki, ebből a devizában denominált rész 33 százalék volt, vagyis a GDP 25,7 százaléka. A forintban kibocsátott állampapírok mintegy negyede, 10 000 milliárd forintnyi volt külföldiek kezén. A két tétel együtt azt eredményezte, hogy a külföldi hitelezőkkel szembeni tartozás a GDP 36,5 százalékát érte el.
60 milliárd euró fölött a tartalékok
A devizakitettségből eredő külső sérülékenységet a GKI szerint mérséklik Magyarország nemzetközi tartalékai, amelyek az elmúlt években számottevően emelkedtek: a 2019 végi mintegy 28 milliárd euró után 2026 tavaszára már meghaladták a 60 milliárd eurót. A növekedésben az állami devizakötvény-kibocsátások és az uniós források beáramlása mellett a devizaeszközök és a monetáris arany euróban kifejezett értékének emelkedése is szerepet játszott.
Az államadósság átlagos hátralévő futamideje 2025 végén 5,5 év volt, ami az intézet szerint kedvezőbb az adósságkezelés szempontjából, mert a gazdaság így kevésbé kitett a piaci hozamok hirtelen emelkedésének és a finanszírozási feltételek romlásának. A vizsgált régiós országokhoz mérten Magyarország devizaadóssága magas, 2025-ben elérte a 22,8 százalékot, a helyzetet viszont kedvezőbbé teszi a devizatartalék 22,9 százalékos nagysága.
A GKI arra számít, hogy az euró várható bevezetése alapjaiban írhatja át Magyarország adósságkezelési stratégiáját, elsősorban a devizafinanszírozást, és hosszabb távon gyakorlatilag megszünteti a magyar eszközök árfolyamkockázatát. Az elemzés nem tér ki arra, mi történik az átállásig felhalmozott devizaadóssággal, és hogy a 30 százalékos devizaarány-korlát fenntartása mennyiben egyeztethető össze egy euróátállásra készülő finanszírozási szerkezettel.
