Nagyjából a felére esett vissza az elindított kivitelezések értéke a magyar építőiparban 2026 második negyedévében az év eleji lendülethez képest. Április és június között alig 470 milliárd forint értékben kezdődtek új munkák, ami 2021 óta a harmadik leggyengébb negyedéves eredmény – derül ki az Eltinga, az iBuild és a Buildecon közös, II. negyedéves EBI Építésaktivitási Jelentéséből, melyet a Portfolio szemlézett.
Nyolcéves mélyponton a nem lakáscélú beruházások
A visszaesés főként a magasépítési szektorra vezethető vissza: a kivitelezési fázisba lépő projektek értéke itt a 350 milliárd forintot sem érte el. A nem lakáscélú fejlesztések – irodaházak, logisztikai központok, oktatási intézmények – kevésbé sínylették meg az időszakot, a féléves eredmény azonban ebben a szegmensben is nyolcéves mélypontot jelent.
A tavasszal indult legjelentősebb munkák közé tartozott az Airport Service Center irodaház, a veszprémi Petőfi Színház felújításának második üteme, több logisztikai fejlesztés – a CTP érdi logisztikai parkjának II. fázisa és a Weerts Logisztikai Központ következő eleme –, valamint a Kecskeméti Campus II. ütemének befejező munkái.
Energetika viszi a mélyépítést, alig van útépítés
A mélyépítéseknél is szembetűnő a lassulás. Az első negyedéves számokat a Paks 2 beruházás jelentősen megdobta, a második három hónapban viszont az új projektek értéke éppen csak haladta meg a 120 milliárd forintot. Ezek túlnyomó része nem út- vagy vasútépítés volt, hanem energetikai fejlesztés: a visontai gázturbinás és a zsanai geotermikus erőmű beruházása. Az útépítési szegmenst gyakorlatilag egyedül a bajai déli elkerülő út képviselte.
Átrendeződött a beruházások területi eloszlása is. Az elmúlt egy év elindított építkezéseit nézve a Közép-Dunántúl megelőzte a fővárost, és 26 százalékos részesedéssel átvette a vezető helyet – elsősorban az M1-es autópálya tavaly ősszel megkezdett bővítésének köszönhetően. Budapest 25 százalékkal a második helyre szorult, a legkevesebb új fejlesztés pedig a Nyugat-Dunántúlon indult.
Kivárnak a lakásfejlesztők
A társasházi lakásépítések piacán a második negyedéves beruházásindítások alig haladták meg a 100 milliárd forintot, amire két éve nem volt példa. A megtorpanás mögött részben a rekordközeli első negyedév utáni természetes korrekció, részben a kereslet csökkenése áll. A fejlesztők kivárnak, amit az állami támogatási rendszerek körüli bizonytalanság is felerősít.
Az Otthon Start Program felülvizsgálata és egyes projektek felfüggesztése mintegy 17 ezer lakás sorsát érinti, miközben a piac az év végére ígért, 550 millió eurós uniós forrásra épülő Wekerle Sándor-bérlakásprogram részleteire vár.
Az új lakásprojektek terén Budapest egyeduralkodó maradt: az idei építkezések mintegy 70 százaléka a fővárosban indult. Az átadások oldalán pedig kifejezetten erős a szektor teljesítménye – az év második három hónapjában 180 milliárd forint értékben készültek el új társasházak, ami tizenegy éves csúcs. Ez a magas befejezési arány az év hátralévő részében is kitarthat a korábban megkezdett fővárosi és vidéki nagyberuházások lezárásával.
A két adatsor ellentétes iránya jelzi, hogy a szektor most a korábbi évek felfutásából él: az átadási csúcs a régebben elindított projektekből származik, az indítások gyengesége viszont a következő időszak kínálatát szűkíti. Hogy a fejlesztők kivárása meddig tart, alighanem az Otthon Start felülvizsgálatának és a bérlakásprogram részleteinek kihirdetésén múlik.
