Mindössze 130–140 ezer tonna alma betakarítására számít idén Magyarországon a FruitVeB. Ez az elmúlt fél évszázad leggyengébb termése lehet, és a tavalyi, szintén történelmi mélypontnak számító 170 ezer tonnát is alulmúlja. A helyzet ellentmondása, hogy a termelői árak közben nem emelkedtek, hanem a tavalyinál jóval alacsonyabb szinten állnak – a szakmai szervezet friss helyzetértékelése több okot is megnevez.
A várt mennyiségből körülbelül 50–60 ezer tonna étkezési alma, 70–80 ezer tonna pedig ipari alma lehet. Egy jó évjáratban a jelenlegi – az elmúlt években folyamatosan zsugorodó – magyar termelési potenciállal még 400–500 ezer tonna betakarítására lenne lehetőség, vagyis egy normál évhez viszonyítva nagyjából 70 százalékos terméskieséssel kell számolni.
Fagykár, aszály, hőség – ez hozta le a termést
A FruitVeB szerint az idei kiesés elsődleges oka a tavaszi fagykár. Az áprilisi és májusi fagyok önmagukban is legalább 60 százalékos terméscsökkenést okoztak volna a szervezet becslése szerint. Ehhez jött a tavasz óta tartó aszály, a nyári hőség és az erős sugárzási stressz. Augusztusban sem javult a helyzet: a tartós szárazság és hőség miatt az addig várt szerény mennyiség is tovább csökkent.
A termelői oldalról korábban Bűdi Zsolt, a Bács-Zöldért Zrt. vezérigazgatója beszélt a helyzetről a HelloVidéknek. Szerinte az évszázad egyik legrosszabb termése jöhet, és sok termelő gyakorlatilag 100 százalékos fagykárral szembesült.
A feldolgozók kapacitásának ötödére elég az alma
Az alacsony termés a hazai feldolgozóipart is nehéz helyzetbe hozza. Magyarországon mintegy 350 ezer tonna feldolgozókapacitás áll rendelkezésre, ennek 85–90 százaléka sűrítménygyártáshoz kapcsolódó léüzemi kapacitás. A várt 70–80 ezer tonna ipari alma ennek körülbelül 20–25 százalékára elegendő alapanyagot jelent.
Az étkezési oldalon sem jobb a kép. A hazai étkezési alma piacának nagysága mintegy 100–110 ezer tonna, ebből 70–80 ezer tonnát az áruházláncok értékesítése tesz ki. Az idei 50–60 ezer tonnás mennyiség így ennek nagyjából felét fedezheti, vagyis a hazai piac ellátásához továbbra is jelentős importra van szükség.
Kevés az alma, mégis olcsó
Az ipari alma esetében jelenleg nettó 50–52 forintos kilogrammonkénti alapár alakult ki a léüzembe beszállított termékre. Ez körülbelül 15 forinttal alacsonyabb a tavalyinál, és csaknem 30 forinttal marad el a 2024-es ártól. Lengyelországban ugyanez az ár nagyjából 55–58 forint kilogrammonként, vagyis valamivel magasabb szint alakult ki, mint amit a magyar termelők elérhetnek.
Az étkezési alma piacán a 65 milliméter feletti, I. osztályú Gála úgynevezett kerti ára – a tartályládába szüretelt, lédig, posztharveszt költségek nélküli termelői ár – az elmúlt héten nettó 150–180 forint között alakult a rövid távra vásárló közvetítő kereskedőknél. A hosszabb időre, akár 5–10 hónapra betároló TÉSZ-ek és kereskedők ennél jóval kevesebbet, jellemzően nettó 110–130 forintot kínáltak ugyanezért. A FruitVeB szerint ennél alacsonyabb ajánlatok is előfordultak: a 60–70 milliméteres alma ára egyes esetekben 80–100 forint, a 70 milliméter felettié 130–150 forint volt.
A szervezet összesítése szerint a jelenlegi termelői árszintek 30–40 százalékkal alacsonyabbak a tavalyi szezonnyitó áraknál, és még a 2025-ös szezon átlagárát is 10–20 százalékkal alulmúlják. Mindez úgy, hogy az idei termés Magyarországon és az Európai Unióban is kisebb a tavalyinál.
A tavalyi készletek nyomják le a piacot
Az árak alakulása mögött több, egymást erősítő tényező áll. Az egyik a tavalyi termésből megmaradt készletek magas szintje: június 1-jén mintegy 1 millió tonna alma volt az uniós tárolókban, szemben az egy évvel korábbi 677 ezer tonnával – vagyis nagyjából 300 ezer tonnával több.
Magyarországon is maradt tavalyi alma a tárolókban a rendkívül gyenge 2025-ös termés ellenére. Ennek egyik oka a FruitVeB szerint az, hogy a hazai áruházláncok az elmúlt évben jelentősen növelték az import, elsősorban a lengyel alma szerepét, ezért még a szerény hazai készletek sem fogytak el egy teljes év alatt.
A magyar piac szempontjából kulcskérdés, milyen mennyiségben és áron jelenik meg az idei lengyel alma. Tavaly szeptemberben a termelői ár még körülbelül nettó 200 forint kilogrammonként alakult, ám amikor szeptember végén megérkezett a lengyel áru, az árak 40–50 forinttal, mintegy 20–25 százalékkal estek. A hosszabb távra vásárló kereskedők idén is számolnak ezzel a kockázattal. A lengyel szezon várhatóan szeptember közepén indul.
A lengyel termésbecslések maguk is bizonytalanságot okoznak a piacon. Tavaly augusztus elején 3,3 millió tonnás lengyel termést prognosztizáltak, a végleges mennyiség viszont 3,8 millió tonna lett – és már egy 500 ezer tonnás eltérés is jelentős hatással lehet az árakra.
Széttagolt beszállítói kör, szűkülő polcok
A magyar alma belföldi térvesztése évek óta tartó folyamat, amelynek egyik következménye az importalma térnyerése. A FruitVeB szerint a hazai étkezési alma piacán a beszállítói rendszer is túlságosan széttagolt: az áruházláncokba kerülő 70–80 ezer tonna magyar étkezési almát hozzávetőleg 15 beszállító biztosítja. Ezek a vállalkozások egymással is versenyeznek a heti beszállítási lehetőségekért, ami a szervezet értékelése szerint árromboló hatással jár.
Ellenpéldaként Dél-Tirolt említik, ahol a mintegy 1 millió tonnányi étkezési alma jelentős része mindössze két termelői szervezeten keresztül jut a piacra – ez jóval erősebb alkupozíciót ad a termelőknek. Tovább nehezíti a magyar helyzetet, hogy az elmúlt évek fagykárai miatt a hazai almaellátás egyre kiszámíthatatlanabb, így a termelők egyre kevésbé tudnak stabil beszállítóként megjelenni az áruházláncoknál. A teljes magyar étkezési alma termés nem elegendő a hazai áruházlánci piac kiszolgálására, miközben Lengyelország saját termésének mintegy 5 százalékával le tudja fedni ezt a szegmenst.
Uniós szinten is gyenge év
Az Európai Unióban is az átlagosnál gyengébb termés várható. A WAPA, vagyis az Alma és Körte Világszövetség prognózisa szerint az uniós termés idén körülbelül 9,5 millió tonna lehet, ami jelentősen elmarad a 2021–2025 közötti időszak mintegy 11,4 millió tonnás átlagától. A piaci egyensúlyhoz nagyjából 10,5–11 millió tonnára lenne szükség, vagyis az idei prognózis 1–1,5 millió tonnás hiányt jelenthet. A FruitVeB értékelése szerint az EU az elmúlt tíz év második legalacsonyabb almatermésével nézhet szembe.
Az őszi időjárás még módosíthatja a szezon alakulását. Ha a meleg és száraz idő folytatódik, további mennyiségek kerülhetnek át az étkezési kategóriából az ipari almába – az apróbb méret, a nem megfelelő színeződés, a fedőszín hiánya, a túlérés vagy a szüret előtti fokozott gyümölcshullás miatt. Ez paradox módon később az étkezési alma árának emelkedéséhez is hozzájárulhat, hiszen tovább csökkenhet az értékesíthető mennyiség. Hasonló hatással járhat a rossz tárolhatóság: a tavaszi fagykárok, valamint a nyári és a betakarítás körüli aszály és hőség miatt romolhat az alma eltarthatósága, ami a tárolás során jelentős veszteségeket okozhat.
Szeptember folyamán az étkezési alma piacán érdemi változás nem valószínű. A későbbi ármozgásokat elsősorban az határozhatja meg, milyen mennyiségben és áron kerül piacra az új lengyel alma, az ipari almánál pedig az, hogy az időjárás miatt mekkora mennyiség csúszik át az étkezési szegmensből a feldolgozóiparba. A szakmai szervezet szerint jelenleg még túl nagy a bizonytalanság ahhoz, hogy pontosabb árprognózist lehessen adni.
A termelők szempontjából ez a kettősség a legsúlyosabb: a 70 százalékos terméskiesést nem ellensúlyozza magasabb átvételi ár, mert a piaci árat nem a hazai szűkösség, hanem az uniós készletek és a lengyel kínálat alakítja. Hogy a mostani árszint mellett a megmaradt termés fedezi-e egyáltalán a ráfordításokat, az a lengyel szezon indulása után, szeptember második felében válhat láthatóvá.
