Éves összevetésben tovább drágultak a személyszállításhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok az Európai Unióban júliusban, miközben Magyarországon minimális csökkenést mértek. Az Eurostat, az uniós statisztikai hivatal adatai szerint a közösségi átlag 16,9 százalékos emelkedést mutatott, a magyar mutató ezzel szemben 0,1 százalékos mínuszban zárt. A 27 tagállamból 25-ben drágulást jegyeztek fel.
Hullámzó hónapok az uniós átlagban
A júliusi 16,9 százalék egy szeszélyesen mozgó sorozat újabb pontja. Júniusban 13,7 százalékos éves emelkedést mértek, májusban 20,7, áprilisban 20,8, márciusban pedig 12,9 százalékot. Az árszint tehát nem egyenletesen kúszik felfelé: a tavaszi csúcsokat visszaesés követte, majd júliusban ismét feljebb kapaszkodott a mutató.
Az ilyen ingadozás mögött részben az áll, hogy az éves összevetés mindig az egy évvel korábbi bázishoz mér. Ha az előző év adott hónapja alacsony árszinttel zárt, a mostani különbözet automatikusan nagyobbnak látszik – ez a statisztikai összefüggés a számsor olvasásakor kerülhet szem elé, a hivatal külön nem magyarázza.
Románia vezeti a drágulási listát, Svédország a sereghajtó
A legjelentősebb éves szintű áremelkedést Romániában mérték, ahol 24,2 százalékkal fizettek többet a járművezetők. A sorban Németország és Litvánia következik, mindkettő 22,9 százalékkal, majd Bulgária 22,2, Hollandia 22 és Finnország 20,5 százalékkal.
A skála másik végén Svédország áll mindössze 1,2 százalékos emelkedéssel, mögötte Írország 3,2 százalékkal. A két véglet közötti különbség több mint húsz százalékpont, ami jól mutatja, mennyire eltérően alakultak az adóterhek, a szállítási költségek és a piaci viszonyok az egyes tagállamokban.
Magyarországon az üzemanyagárak 0,1 százalékkal csökkentek júliusban éves összevetésben – közölte az Eurostat.
Dízel és benzin: havi szinten mindkettő feljebb ment
Az előző hónaphoz mérve a dízelolaj ára átlagosan 4,3 százalékkal, a benziné 4,7 százalékkal emelkedett az unióban. A gázolaj 17 tagállamban drágult és 9-ben olcsóbbodott, a benzin esetében 14 országban mutattak felfelé, 12-ben lefelé az árak.
A havi bontásban Lengyelország emelkedik ki: a dízel ott 13,4, a benzin pedig 17,2 százalékkal került többe egyetlen hónap alatt. Németországban is kétszámjegyű volt a növekedés, a gázolajnál 12,7, a benzinnél 11 százalék.
A csökkenő oldalon Ciprus és Svédország szerepel. A dízel Cipruson 7,9, Svédországban 7,4 százalékkal lett olcsóbb, a benzinnél viszont a svéd adat a nagyobb: 11,1 százalékos árcsökkenés, míg Cipruson 5,4 százalék. Svédország tehát mindkét összevetésben a mezőny alján maradt, éves és havi szinten egyaránt.
Magyar adat: csökkenés, pontos szám nélkül
Magyarországon a dízel és a benzin ára is mérséklődött júliusban az előző hónaphoz képest, az Eurostat azonban ehhez nem közölt pontos százalékos értéket. Az éves összevetésben szereplő mínusz 0,1 százalék így az egyetlen konkrét magyar szám a kimutatásban.
Érdemes észben tartani a kimutatás egyik sajátosságát: a havi bontásban közölt országszámok – a dízelnél 17 és 9, a benzinnél 14 és 12 – egyaránt 26-ot adnak ki, vagyis eggyel kevesebbet a tagállamok számánál. A statisztika tehát nem minden ország adatát sorolja be a két kategória valamelyikébe.
Mi következik ebből a tankolóknál
A 25 drágulást mutató tagállam mellett Magyarország azon kevesek közé tartozik, ahol az éves összevetés mínuszban zárt. A különbség a gyakorlatban a határ menti tankolási szokásokat és a fuvarozók költségeit érintheti a leginkább, hiszen a szomszédos Romániában mért 24,2 százalékos emelkedés a régió legmagasabb értéke – ez a szembeállítás az adatokból adódik, az Eurostat összevetése erre külön nem tér ki.
Nyitott kérdés, meddig marad fenn a magyar és az uniós átlag közötti elszakadás. A statisztikai hivatal kimutatása az árak alakulásának okairól nem szól, és arról sem, hogy az augusztusi adatok merre mozdulhatnak – a következő összevetés adhat választ arra, egyszeri hónapról vagy tartósabb eltérésről van-e szó.
