Az Európai Unió keleti bővítése az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb európai felzárkózási története volt a Nemzetközi Valutaalap friss elemzése szerint, az IMF ugyanakkor azt is állítja, hogy félrevezető lenne ezt egyszerűen az uniós támogatások bőségével magyarázni. A szervezet számításai alapján a 2004-es csatlakozás tíz év alatt több mint 30 százalékkal emelhette az egy főre jutó GDP-t a tagság nélküli pályához képest.
A növekedési nyereség döntő része a jelentés szerint nem közvetlenül a Brüsszelből érkező pénzből, hanem a javuló termelékenységből, a mélyebb piaci integrációból és az intézményi változásokból fakadt. Magyarország 2004. május 1-jén kilenc másik országgal együtt lépett be az unióba; a bővítés gazdasági ígérete akkor egyszerre szólt a nyugati piacok megnyílásáról, a külföldi tőkéről, az uniós támogatásokról és arról, hogy Kelet-Közép-Európa gyorsabban zárkózhat fel a kontinens gazdagabb feléhez.
Három nagyjából azonos súlyú forrás
Az IMF egyik legjobban számszerűsíthető következtetése szerint a csatlakozásból fakadó teljes gazdasági nyereség nagyjából három azonos súlyú forrásra vezethető vissza. Mintegy harmada a hazai strukturális reformokhoz, harmada az egységes piacba történő mélyebb integrációhoz, harmada pedig az uniós támogatásokhoz kapcsolódik.
A három tényező viszont nem egyszerűen összeadódik. A jobb intézmények növelik a közberuházások és az EU-források megtérülését, az uniós tagság hitelesebbé teheti a reformokat, a nagyobb piac pedig vonzóbbá teszi a magánberuházásokat.
A tagjelöltek is számíthatnak hasonló többletre – feltételekkel
A múltbeli tapasztalatokat a Nyugat-Balkánra és Moldovára kalibráló IMF-modell szerint a mostani tagjelöltek számára is elérhető lehet 30–35 százalékos jövedelmi többlet a csatlakozást követő tíz évben. Ehhez azonban lényegében meg kellene ismételniük a korábbi sikeres belépők termelékenységi és intézményi teljesítményét.
A jelentés külön hangsúlyozza, hogy ez nem előrejelzés, hanem feltételes forgatókönyv: a tagság önmagában nem termel automatikusan ekkora növekedési prémiumot. A modell alapján az is nyitva marad, mi történik akkor, ha egy csatlakozó ország a támogatásokhoz hozzáfér, a reformpillért viszont nem teljesíti – az IMF számításai szerint ekkor a nyereség forrásainak csak egy része áll rendelkezésre.
