Éves összevetésben 1,7 százalékkal bővült a magyar gazdaság 2026 második negyedévében – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott második becslése ezt az ütemet erősítette meg. A növekedést a szolgáltatások és a fogyasztás vitte, a nyers, valamint a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok egyaránt ugyanazt a számot adják.
Az előző negyedévhez mérve – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – 0,5 százalékkal emelkedett a teljesítmény. Ez 0,1 százalékponttal magasabb annál, mint amit az első becslés mutatott, vagyis a részletesebb adatok kedvezőbb képet rajzoltak a negyedév menetéről.
A szolgáltatások vitték a hátukon a növekedést
A termelési oldalon a legnagyobb tétel a szolgáltatások 1,1 százalékpontos hozzájárulása volt, ezt követte az ipar 0,7 százalékponttal. Az építőipar érdemben nem mozdított a számokon, a mezőgazdaság viszont a másik irányba húzott: 0,3 százalékponttal csökkentette a GDP volumenét.
A külkereskedelem lefelé húzott
A felhasználási oldalon még élesebb a kép. A végső fogyasztás 2,8, a bruttó felhalmozás 1,9 százalékponttal emelte a teljesítményt, a külkereskedelmi forgalom egyenlege ugyanakkor összességében 2,9 százalékponttal rontotta azt. A belső kereslet két tétele tehát együtt 4,7 százalékpontot tett hozzá, amiből a külkereskedelem a nagyobb részt elvitte.
Ez a szerkezet szabja meg, mennyire tartós az 1,7 százalékos ütem. Amíg a növekedés túlnyomórészt a hazai fogyasztásból és a szolgáltatásokból jön, a külkereskedelmi egyenleg pedig ekkora tételt farag le belőle, a következő negyedévek számai azon múlnak, változik-e ezeknek a tényezőknek az aránya. Az agrárium negatív hozzájárulása és az építőipar érdemi mozgásának hiánya szintén nyitott kérdés a következő adatközlésig.
