Magyarország a kormány tájékoztatása szerint teljesítette a Helyreállítási Alap utolsó mérföldköveit is, így megnyílhat az út az uniós források lehívása előtt. A pénzek megérkezése és a reálgazdasági fordulat között azonban a lengyel tapasztalat alapján hosszú idő telhet el: a beruházások és a növekedés érdemi élénküléséhez több negyedévre, akár másfél-két évre is szükség lehet -írja a Portfolio.
Augusztus 31-ével lejárt a mérföldkövek teljesítésére szabott utolsó határidő. A közlekedési és beruházási miniszter tájékoztatása szerint az ország valamennyi vállalását teljesítette, így a teljes allokáció elérhetővé vált.
Lengyelországban két év kellett a látványos hatáshoz
A kormányváltás utáni gyors törekvés az uniós források megnyitására több szempontból hasonlít a Lengyelországban látott folyamatokra. Ott 2023. október 15-én döntöttek a választók a korábban kormányzó Jog és Igazságosság leváltásáról és a Donald Tusk vezette, EU-barátabb nagykoalíció hatalomra juttatásáról. Ezt követően szinte azonnal megkezdődött a munka a 7. cikk szerinti eljárás lezárása és a folyósítás újraindítása érdekében, amelyben az Európai Unió is több engedményt tett – az első kifizetés végül 2024 áprilisában érkezett meg.
A beruházások alakulását nézve az első kifizetésektől számítva nagyjából hat negyedév kellett ahhoz, hogy érdemi növekedés jelenjen meg. A GDP-hez való hozzájárulás pedig csak az idei év második negyedévében vált igazán látványossá, ami inkább kétéves időtávot jelent.
Magyarországon gyorsabban jelentkezhet a hatás
Az elemzés szerint itthon valamivel hamarabb érzékelhető lehet a folyamat. Ennek oka a Helyreállítási Alap régiós szinten alacsony felhasználtsága, amely ahhoz a megoldáshoz vezetett, hogy a helyi fejlesztési bankok bizonyos kifizetéseket a mérföldkövek teljesítése előtt, előfinanszírozásként is lehívhatnak. A kormányzati kommunikáció alapján az írás 100 százalékos lehívással számol, ami még azokban az országokban sem általános, amelyeket nem érintett a jogállamisági problémák miatt elrendelt forrás-visszatartás.
Az előző kormány ugyanakkor a költségvetés terhére már előfinanszírozott bizonyos, a helyreállítási tervhez kapcsolódó programokat. Emiatt a beérkező pénzek közvetlen GDP-hatása kisebb lehet, miközben az államadósság alakulását kedvezően befolyásolhatják – ez pedig az euró bevezetéséhez vezető úton kulcsfontosságú szempont.
Lassuló fogyasztás, alkalmazkodó bérek
Beruházások nélkül a gazdaság újraindítása nehéz vállalkozásnak tűnik. A fogyasztás hozzájárulása, amely az elmúlt években az erősebb növekedés egyik katalizátora volt, folyamatosan mérséklődik, és a reálbérek növekedési ütemének lassulásával várhatóan tovább csökken. Rövid távon a forint ereje támogathatja a háztartások fogyasztását, az alapvető tendencia azonban a lassulás irányába mutat, mivel a magas bérnövekedés, az erősödő deviza és az elmaradó termelékenységi növekedés hármasa hosszabb távon fenntarthatatlan. Ebben az egyenletben az elemzés szerint a bérek jelentik a legkönnyebben alkalmazkodó változót.
A Pénzügyminisztérium számai alapján a növekedés javulhat, és éves összevetésben reálértelemben elérheti a 2 százalékot, ez azonban még mindig nem ellensúlyozza az elmúlt három év stagnálását. Az erős forint ráadásul a külkereskedelmi egyenleg javulását is megnehezíti.
Az uniós források reálgazdasági megjelenéséig tehát még jó néhány negyedévet át kell vészelni. Ezt részben ellensúlyozhatja a háztartási fogyasztás lendülete, de szinte biztosan szükség lesz a magánberuházások élénkülésére is, mert a költségvetés helyzetéből adódóan az állami kereslet csak korlátozottan támogathatja a növekedést a maastrichti kritériumok teljesítéséhez vezető úton.
Nyitott kérdés, hogy az előfinanszírozás mekkora részt tesz ki a teljes allokációból, és hogy ez mennyiben módosítja a lengyel tapasztalatból levezetett időtávot.
