Több mint kétéves szélmérési adatsort tett közzé a Green Energy Investhor Zrt. (GEI) a Kisalföldről: Vadosfa térségében 130 méteres magasságban 6,9 méter per szekundum, vagyis közel 25 kilométer per órás átlagos szélsebesség jellemző. A cég szerint ez modern szélturbinákkal érdemi energiatermelést tehet lehetővé a vizsgált térségben – a beruházások újraindulásához azonban a hálózati kapacitás bővítése önmagában kevés.
A társaság 2024 tavaszán indította el hosszú távú mérési programját, LiDAR-technológiával, amely 40 és 240 méter között több magasságban teszi lehetővé a szélviszonyok vizsgálatát. Így nem felszínközeli meteorológiai adatokból következtetnek a turbinák számára releváns értékekre, hanem közvetlenül azokban a légrétegekben mérik a szél sebességét és irányát, ahol a rotorok működnek. A 24 hónapot meghaladó adatsor 2026. május 31-ig tartó időszakot dolgoz fel, a mérés pedig folytatódik.
7500 háztartásnyi áram egyetlen turbinából
Az eredmények alapján a térségben modern szélturbináknál évi 2600–3000 óra tényleges energiatermelési idő lehet reális, ami nagyjából 30–34 százalékos éves kihasználásnak felel meg. Egy 7 megawatt névleges teljesítményű turbinánál ez legalább évi 18 gigawattórás villamosenergia-termelést jelenthet – a jelenlegi hazai átlagos fogyasztással számolva ez körülbelül 7500 háztartás, vagyis egy 17–18 ezer fős település, például Paks, Keszthely vagy Pécel egyéves felhasználásával egyezik meg. A számot rengeteg tényező befolyásolhatja a turbinatípustól a terepviszonyokon át a hálózati és piaci feltételekig.
Az adatsor a széljárás időbeli változását is megmutatja: ősszel, télen és tavasszal általában kedvezőbbek a szélviszonyok, nyáron ritkábbak a magasabb szélsebességű időszakok. Az egyes évek között jelentős eltérések lehetnek, egy adott év szélhozama akár plusz-mínusz 20 százalékkal is eltérhet a sokéves átlagtól. A mérések azt is visszaigazolták, hogy a szélsebesség a magassággal növekszik, ezért egy terület potenciálja nem ítélhető meg felszínközeli adatok vagy hétköznapi tapasztalat alapján.
Miért számít a hosszú adatsor?
Egyéves helyszíni mérés már megfelelő minimum lehet egy projekt banki finanszírozhatóságának megalapozásához, a hosszabb adatsor viszont pontosabb energiatermelési és pénzügyi modellezést enged, jobban megmutatja az évek közötti természetes ingadozást, és csökkentheti a beruházási bizonytalanságot. A GEI hangsúlyozza: az eredmények a vizsgált kisalföldi térségre vonatkoznak, azokból nem vonható le következtetés az ország egészének szélenergia-potenciáljára.
„A több mint 24 hónapos mérésünk már azt is megmutatja, mennyire eltérőek lehetnek az egyes időszakok, és miért érdemes hosszú távú adatokra alapozni egy több évtizedre szóló beruházási döntést” – közölte Ritter Antal, a Green Energy Investhor vezérigazgatója.
A szélpotenciál csak az egyik feltétel
Egy fejlesztési terület kiválasztásakor a szélviszonyok mellett összetett jogi, területrendezési, környezeti, műszaki és társadalmi szempontokat is vizsgálni kell. A megvalósíthatóságot befolyásolják a lakott területektől előírt védőtávolságok, a katonai és polgári repülési korlátozások, a természet- és tájképvédelmi előírások, a földhasználati és tulajdonviszonyok, az infrastruktúra és a közművek elhelyezkedése, a hálózati csatlakozás elérhetősége, valamint a helyi közösségekkel és földtulajdonosokkal való együttműködés.
A cég szerint ezért a hazai szélenergia újraindításának kulcskérdése nem csupán az elérhetővé váló hálózati kapacitás mérete, hanem az is, hogy az azt elnyerő projektek hol tartanak az előkészítésben. A mérés, a környezeti vizsgálat, az engedélyezés, a finanszírozás, a turbinabeszerzés és a hálózati csatlakozás többéves folyamat, így a 2030-as célok teljesíthetősége szempontjából a megvalósulási esély is súllyal esik latba. A GEI álláspontja szerint a pályázati pontozásban a tényleges projekt-előkészítettségnek és a hiteles mérési háttérnek megfelelő súlyt kell kapnia más szakpolitikai vagy tulajdonosi szempontok mellett.
Állami részvétel és időhiány
A társaság üdvözli, hogy hosszú idő után ismét lehetőség nyílik új szélerőművi kapacitások hálózati csatlakozására Magyarországon. A kiválasztási rendszerben kiemelten fontosnak tartja a hiteles szélmérési hátteret, a projekt-előkészítettséget, a környezeti vizsgálatokat, a területbiztosítást, az engedélyezhetőséget és a finanszírozhatóságot. Az állami vagy önkormányzati részvétel lehetőségét támogatható gondolatnak nevezik, amely megfelelő keretek között hozzájárulhat a fejlesztések szélesebb társadalmi és gazdasági beágyazottságához. A projekt gazdasági vagy társaságirányítási feltételeit érdemben befolyásoló vállalásoknál pedig azt tartják lényegesnek, hogy azok tartalma kellő időben és részletességgel ismert legyen a fejlesztők számára.
Azokban a térségekben, ahonnan még nincs megfelelő széladat, a GEI szerint mielőbb meg kell teremteni a megalapozott beruházási döntésekhez szükséges információkat. Ebben szerepet kaphat a hálózati csatlakozási lehetőségeket, a szélpotenciált, a várható energiatermelést, valamint a környezeti és társadalmi kockázatokat együttesen vizsgáló KATREN-megközelítés és a célzott mérési programok is. A mérési adatok előállításának azonban van egy nem megkerülhető feltétele: az idő – ez pedig a 2030-as határidő közeledtével azt a kérdést hagyja nyitva, hány projekt tud egyáltalán hiteles adatsorral elindulni a kapacitásokért.
