Új uniós rendeletet javasolt szerdán a közbeszerzésekre az Európai Bizottság. A testület közleménye szerint a javaslat egy olyan területet alakítana át, amely az EU bruttó nemzeti össztermékének 15 százalékát teszi ki, Stéphane Séjourné ipari biztos szerint pedig évente 600 milliárd eurónyi beszerzést szabályozna.
A rendelet több korábbi, összesen 900 oldalnyi jogszabályt váltana ki. A Bizottság becslése szerint az egyszerűsítéssel és a felesleges ismétlődések kiiktatásával évi 650 millió eurót lehetne megtakarítani. A tervek szerint minden uniós közbeszerzés egyetlen közös piacra kerülne fel, a nemzeti rendszerek összekapcsolásával pedig nem kellene többször feltölteni ugyanazokat az adatokat. Alapesetben legalább 30 százalékban az ár-érték arány alapján ítélnék oda a szerződéseket.
Bekerülne a szempontok közé az európai preferencia
A javaslat szerint rendszerszinten figyelni kellene a környezetvédelmi, társadalmi és biztonsági szempontokra, valamint az úgynevezett európai preferenciára, vagyis az uniós cégek előnyben részesítésére. A biztonság körébe az EU-n kívüli országok „indokolatlan befolyása” és a kiberbiztonság is beletartozna, bizonyos esetekben kötelező jelleggel. A Bizottság korlátozásokat is bevezethetne, ha egy unión kívüli ország nem biztosít méltányos hozzáférést az uniós cégeknek a saját piacán.
A közlemény egyetlen országot sem nevesít. A legutóbbi uniós csúcstalálkozón ugyanakkor szó volt arról, mennyire felborult a kereskedelmi egyensúly Kínával, amiben az ottani közbeszerzési piac zártsága is szerepet játszhat.
Az Európai Parlament már tavaly szigorítást sürgetett
A jogszabály végleges formáját a szerdán bemutatott szöveg alapján az Európai Parlament és a tagállami miniszterek Tanácsa alakítja ki. Az EP tavaly saját kezdeményezésű jelentésben fogalmazott meg javaslatokat, amelyben többek között amellett állt ki, hogy ne indulhassanak uniós közbeszerzéseken olyan országok cégei, amelyek nem nyújtanak kölcsönös hozzáférést a saját közbeszerzéseikhez.
A javaslat így azzal a kérdéssel érkezik a jogalkotási szakaszba, hogy a tagállamok mennyire engedik szűkíteni a nemzeti mozgásteret az egységes uniós beszerzési piac javára, és hogy a parlamenti kölcsönösségi elvárás bekerül-e a végleges szövegbe.
