Legalább 500 milliárd forintot juttatott nem nyilvános döntésekkel cégeknek, alapítványoknak és szervezeteknek az Orbán-kormány az áprilisi választást megelőző hónapokban. Az összeg az úgynevezett 2000-es kormányhatározatokból áll össze, amelyeket a 24.hu közérdekű adatigénylés útján kért ki a Miniszterelnökségtől. A dokumentumokból kirajzolódik, mire ment a pénz: vállalati beruházásokra, egyházmegyéknek, kulturális szervezeteknek, sporteseményekre és ingatlanvásárlásra is.
Ötvenöt határozat előkerült, huszonnyolc maradhat titokban
A lap összesen 55 ilyen kormányhatározatot kapott meg. Ezek nyilvánosságra hozatala a kancellária megítélése szerint nem sérti a nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy bűnüldözéssel összefüggő érdekeket – vagyis a titkosításnak ezeknél a döntéseknél a Miniszterelnökség saját felülvizsgálata alapján sem volt biztonsági indoka.
A határozatok számozásából ugyanakkor az látszik, hogy a sorozat ennél bővebb: további 28 dokumentum a felülvizsgálat után is titkos maradhat. A most megismert 500 milliárd forint tehát alsó becslés, a teljes összeg ennél nagyobb lehet.
A kedvezményezettek köre széles. A dokumentumok szerint cégek, alapítványok, egyesületek, kulturális szervezetek, egyházmegyék és egyes költségvetési területek jutottak forráshoz, emellett sportrendezvények, más programok és ingatlanvásárlás finanszírozásáról is döntöttek ebben a formában.
47 milliárd tizenhat cégnek
A vállalati kör összesen 47 milliárd forintot kapott, tizenhat kedvezményezett között elosztva. Az egyedi tételek 190 millió és 14 milliárd forint között mozogtak, vagyis a legkisebb és a legnagyobb támogatás között több mint hetvenszeres a különbség.
A legnagyobb összeg a Rosenberger Magyarország Elektronikai Kft. és a Rosenberger Automotive Cabling Kft. nevéhez köthető. A sorban következik a Vajda-Papír Kft., amelynek beruházására 11,5 milliárd forintot szavaztak meg.
Szállodák a szomszédos országokban, kastélyok itthon
A közérdekű vagyonkezelő alapítványként működő Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány 6,2 milliárd forinthoz jutott. A szervezet a szomszédos országokban vásárolt ingatlanokat, amelyeket a tervek szerint szállodaként hasznosítottak volna.
A kulturális szervezetek közül a legnagyobb tétel, 706 millió forint a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-hez került. A cég az állami kastélyokat kezeli, és a döntés idején Lázár János építési és közlekedési miniszter irányítása alá tartozott.
Két csecsemőotthon létrehozásáról is ilyen határozatban döntöttek: Esztergomban és Zalaegerszegen, összesen 1 milliárd 43 millió forintból.
Motorversenyre 8,6, hídra 76 milliárd
A sportrendezvényekre szánt keret nagyságrendekkel meghaladta a csecsemőotthonokra fordított összeget. A MotoGP és a SuperBike gyorsasági motoros versenyek idei megrendezését 8,6 milliárd forinttal támogatták.
A legnagyobb egyedi átcsoportosítás egy infrastrukturális beruházáshoz kapcsolódik: 76 milliárd forint ment a mohácsi Duna-híd építésére. Ez a tétel önmagában a most megismert teljes összeg jelentős részét kiteszi, és szintén nem nyilvános határozatban született meg.
„Formai értelemben mind törvénysértőek”
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a 2000-es kormányhatározatok jogi szempontból nem állnak meg.
Ezek a 2000-es kormányhatározatok formai értelemben mind törvénysértőek – közölte Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.
Érvelése a kormányzati igazgatásról szóló törvényre épül: eszerint költségvetési forrásokról nem lehet nem nyilvános határozatban dönteni, mert a költségvetési átcsoportosításoknak és a pénzjuttatásoknak közlöny-nyilvánosságot kell kapniuk. A jogi kifogás tehát nem a támogatások céljára, hanem a döntések formájára vonatkozik.
Ebből következik a kérdés, amelyre a most megismert 55 dokumentum nem ad választ: ha a Miniszterelnökség saját felülvizsgálata szerint ezeknél a határozatoknál nem állt fenn nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy bűnüldözési indok, akkor mi tartotta őket a nyilvánosságon kívül a választás előtti hónapokban. A titkosított sorozat fennmaradó 28 darabjának tartalma és összértéke egyelőre ismeretlen.
