Benyújtotta a parlamentnek a 2026-os költségvetés módosítását a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium augusztus 31-én. Az új kormány szerint az Orbán-kabinet által tavaly elfogadott büdzsé számos ponton elszakadt a valóságtól – írja a 444.
Az eredeti terv több mint 4 százalékos gazdasági növekedéssel és 3,7 százalékos költségvetési hiánnyal számolt. Az új vezetés átvilágítása szerint viszont már az év elején jóval rosszabb helyzetben volt az államkassza: a tényleges hiány 8,3 százalékos volt, amit az év végére 7,5 százalékra próbálnak leszorítani.
Nőnek a bevételek, de a kiadások gyorsabban
Az új költségvetés szerint az állam bevételei az eredetileg tervezett 39 562 milliárd forint helyett 41 915 milliárdot tehetnek ki. A kiadások ennél jóval nagyobb mértékben emelkednek: 43 781 milliárdról 49 025 milliárd forintra. Az idei hiány így 4218 milliárd helyett 7110 milliárd forint lehet.
A bevételi oldalt elsősorban az uniós források vártnál nagyobb beáramlása javítja: az uniós programokból származó előirányzat 1800 milliárdról 3708 milliárd forintra nőtt. Több adónemből ugyanakkor kevesebb pénzzel számolnak – társasági adóból közel 250 milliárddal, jövedéki adóból 220 milliárddal, áfából pedig csaknem 400 milliárddal.
Hol szaladtak meg a kiadások
A kiadási oldalon különösen az állami vagyonnal kapcsolatos tételek ugrottak meg: ezekre az új büdzsé több mint 1400 milliárd forinttal többet szán. Az uniós programokhoz kapcsolódó kiadások is magasabbak lesznek, az egyéb kiadások és a kamatterhek szintén növekednek.
A kormány a váratlan helyzetekre nagyobb tartalékot képez, összesen 756 milliárd forinttal emeli a tartalékokat. Ebből 500 milliárdot az aszály és az energiaválság kezelésére létrehozott Havaria Alapba helyeznek. Emellett mintegy 120 milliárd forintnyi megtakarítást próbálnak elérni az állami szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainál.
A költségvetési adatokból az is kirajzolódik, hogy az előző kormány a választások előtti hónapokban a korábbi éveknél jóval gyorsabb ütemben költött: az első félév végére az egész évre tervezett keret több mint 66 százalékát már felhasználták. Ez a felhasználási ütem szabja meg, mennyi mozgástér marad az év hátralévő részére – a 7,5 százalékos hiánycél tartása így azon múlik, mennyire sikerül visszafogni a kiadásokat abban a második félévben, amelyre az eredeti keretnek már csak a harmada jut.
