Egyre lassabban drágulnak a lakások Magyarországon: az ingatlan.com júliusi lakásárindexe szerint országosan mindössze 0,1 százalékkal emelkedtek az árak, miután júniusban még 0,6 százalékos volt a havi növekmény. Az éves drágulás üteme 12,2 százalékról 11,9 százalékra mérséklődött. Az adatokat közlő portál szakértője szerint a folyamat kitartása esetén 2027-ben olyan szintre eshet vissza az áremelkedés, amilyenre 2016 óta nem volt példa.
A fővárosban ennél is nagyobb a mozgás: a júniusi 0,1 százalékos mínuszt júliusban 0,9 százalékos emelkedés követte, az éves ütem viszont 8,3 százalékra lassult Budapesten. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a júliusi budapesti drágulás inkább az előző havi enyhe csökkenés utáni korrekció, és az elmúlt időszak gyors áremelkedése láthatóan veszített a lendületéből. A szakértő úgy látja, most azok a népszerű városok és agglomerációs övezeteik viszik a piacot, ahol megfizethetőbbek az árszintek, és ahol elérhető az Otthon Start hitel.
A regionális bontás erős szórást mutat. Pest megyében a havi drágulás a júniusi 0,2 százalékról 1,2 százalékra gyorsult, éves alapon pedig 14-ről 15,6 százalékra nőtt az áremelkedés. Nyugat-Dunántúlon 1,7 százalékos júniusi visszaesés után júliusban 3 százalékos plusz jött, a Dél-Alföldön viszont az előző havi 3,2 százalékos emelkedést 2,9 százalékos csökkenés váltotta.
Egy év alatt 44 százalékkal nőtt az új lakások kínálata a fővárosban
A lassuló árdinamika mellett látványosan bővült a választék. Budapesten augusztusban 5381 eladó új építésű lakás szerepelt a kínálatban, szemben az egy évvel korábbi 3742-vel – ez 1639 ingatlannal, vagyis 43,8 százalékkal több. Júliushoz mérve ugyanakkor már csak 0,6 százalékos a növekedés, tehát a bővülés üteme kifulladóban van.
Darabszámban a XIII. kerület hozta a legnagyobb változást: 914-ről 1815-re nőtt az eladó új lakások száma, vagyis nagyjából megduplázódott a kínálat. Arányaiban az alacsonyabb bázisról induló XX. kerületben volt a legerősebb a növekedés 190 százalékkal, az I. kerületben 188, a XII.-ben 139 százalékos volt a bővülés.
A megyeszékhelyeken összesítve közel 50 százalékos a növekedés: 1169-ről 1751-re emelkedett az új építésű kínálat egy év alatt. Debrecen vezet, ahol 191 lakással, 426-ra nőtt az eladó új ingatlanok száma, Szegeden 138, Miskolcon 107 lakással bővült a választék – utóbbi helyen az alacsony bázis miatt közel kilencszeres a növekedés. Ellenkező irányba mozdult el Kecskemét, Békéscsaba és Zalaegerszeg: az első kettőben nagyjából 49, illetve 50, Zalaegerszegen csaknem 46 százalékkal kevesebb új lakást kínáltak eladásra, mint egy éve.
Több mint háromszoros különbség a megyeszékhelyek között
Az árszintek területi szórása változatlanul óriási. A fővárosi használt lakásoknál az V. kerület a legdrágább, valamivel több mint 2 millió forintos medián négyzetméterárral, ezt az I. kerület követi 1,87 millióval. A skála másik végén Soroksár áll 942 ezer, Csepel 1,02 millió forinttal. Az új építésű lakásoknál magasabb a belépő: a XII. kerületben közel 2,98 millió, a II. kerületben 2,97 millió forint a medián négyzetméterár, vagyis ezek a városrészek a hárommilliós határt közelítik. A legolcsóbb XV. kerületben is 1,21 millió forint az átlagos árszint.
A megyeszékhelyek használtlakás-piacán Debrecen az élen 1,04 millió forintos medián négyzetméterárral, Szeged 980 ezer, Székesfehérvár 954 ezer forinttal következik. A legolcsóbb Salgótarján 312 ezer forinttal, Békéscsabán 541 ezer, Miskolcon 609 ezer forint a medián. A legdrágább és a legolcsóbb megyeszékhely között így több mint háromszoros a különbség.
„Ha a lakások áremelkedését fékező aktuális folyamatok kitartanak az év végéig, akkor 2027-ben mind a használt, mind pedig az új lakások esetében 10 százalék alá csökkenhet az éves lakásdrágulás üteme. A KSH adatai alapján utoljára erre 2016-ban volt példa, ami jól jelzi azt is, hogy milyen korszakforduló előtt áll a lakáspiac a következő időszakban” – mondta Balogh László.
