Bár a mélyülő lakhatási válság enyhítésére jelentős tartalékot kínálnának a kihasználatlan alagsori és pinceszinti helyiségek, a szigorú szabályozás gátat szab a hasznosításuknak. A modern épületgépészet mára képes orvosolni a korábbi műszaki és egészségügyi akadályokat, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium azonban egyértelművé tette, hogy nem tervezi az előírások lazítását – írta meg a Pénzcentrum.
Magyarországon a lakhatási válság egyre súlyosabb méreteket ölt. A fővárosban és a nagyobb településeken az ingatlanárak és a bérleti díjak mostanra drasztikus magasságokban járnak, és ez a középosztályt is súlyosan érinti. Ebben a szorult helyzetben sok szakmai fórum a bérházak és társasházak földalatti szintjein üresen álló, jelenleg tárolóként funkcionáló helyiségekben lát rejtett tartalékot.
A technológia már megoldaná a régi problémákat
Sokáig nyomós érvek szóltak az alagsori lakások kialakítása ellen: a természetes fény hiánya, a penészedéshez vezető elégtelen szellőzés, a beázásveszély, valamint a talajból szivárgó, rákkeltő radongáz mind komoly egészségügyi és szerkezeti kockázatot jelentett. Az elmúlt évtized technológiai fejlődése azonban paradigmaváltást hozott, hiszen a hővisszanyerős szellőztetők, az aktív talajgáz-elszívó rendszerek, a modern vízszigetelő anyagok és a természetes fényt imitáló, dinamikus LED-világítások mára képesek elhárítani ezeket a hagyományos akadályokat.
Bár a technológiai háttér már rendelkezésre áll, a hazai szabályozás továbbra is rugalmatlan. A magyar előírások 2,7 méteres átlagos belmagasságot követelnek meg a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeknél, ami sok régi épületben eleve teljesíthetetlen, miközben más európai országokban ennél alacsonyabb belmagasságú terek is legális lakóingatlannak minősülhetnek. Szintén nehézséget okoz, hogy a jogszabályok közvetlen ablaknyílást és természetes szellőzést írnak elő, így nem ismerik el egyenrangú alternatívaként a gépi szellőztetést vagy a fejlett világítási rendszereket.
A minisztérium nem tervez változtatást
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium álláspontja szerint azonban nincs szükség a szabályok enyhítésére. A tárca úgy véli, hogy a jelenlegi keretek megfelelőek, így sem anyagi, sem eljárási téren nem terveznek változtatást. Érvelésük szerint a meglévő szabályozás egyszerű, az új lakások kialakítása pedig többletterhelést jelentene a helyi infrastruktúrára és a parkolási kapacitásokra. Emiatt a minisztérium országos felmérést sem készít a magántulajdonban lévő alagsorok hasznosítási lehetőségeiről.
Aki jelenleg alagsori lakás kialakításába kezdene, annak a helyi építési szabályzathoz kell alkalmazkodnia. Amennyiben a helyi önkormányzat – amelynek kifejezett tiltásra is joga van – engedélyezi az átalakítást, az új rendeltetés egy tizenöt napos településképi bejelentési eljárást és a műszaki feltételek igazolását követően jegyezhető be. Fontos tényező továbbá, hogy bár az olyan állami támogatások, mint az Otthon Start Program vagy a CSOK Plusz elvileg nem zárják ki az alagsori ingatlanokat, a bankok kockázatosabbnak ítélik meg ezeket a fedezeteket, így gyakran magasabb önerőt vagy szigorúbb hitelfeltételeket szabnak meg.
Miközben a tengerentúli nagyvárosokban, például Torontóban vagy Vancouverben a szabályok lazításával, az úgynevezett másodlagos lakóegységek engedélyezésével próbálják enyhíteni a lakhatási nyomást, addig Magyarországon megmaradnak a szigorú keretek. Hiába mutat túl a technológia a jelenlegi építési normákon, a minisztériumi elzárkózás miatt a szabályozás rugalmatlansága önmagában is a lakhatási válság egyik konzerváló tényezőjévé válik.
