Hadházy Ákos azt állítja, hogy megkapta a vagyonvisszaszerzési hivatal elnöki és elnökhelyettesi posztjaira jelentkezők teljes listáját, a szakmai önéletrajzi adatokkal együtt. Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a lista alapján még kevésbé érthető, hogyan jutott a második fordulóba a később elnökké választott Unger Anna. A bejegyzés szerint a jelöltek kiválasztásánál nem létezett előre rögzített pontozási rendszer.
Hadházy szerint a pályázók között akadt néhány komolytalan jelentkező, a többség azonban jól képzett, komoly szakmai referenciákkal rendelkező szakember volt. Úgy fogalmazott, hogy ha a végzettség, a szakmai és a vezetői tapasztalat alapján objektív pontrendszert állítanának fel, a megválasztott elnök nemhogy az első háromba, de az első hatvanba sem került volna be. Ebből arra következtetett, hogy a kiválasztást végző igazságügyi bizottság a pályázatok nagy részét meg sem nézte. A bejegyzés szerint összesen 96 pályázat érkezett.
A listát adatvédelmi okokból nem teszi közzé, mert szerinte a nevek kitakarása után is azonosíthatók lennének a jelöltek a munkahelyük, a beosztásuk és a végzettségük alapján. Hadházy ugyanakkor felajánlotta, hogy ha Unger Anna kéri, elküldi neki a listát. Hozzátette: ha az elnök nem kéri, az szerinte azt jelenti, hogy vagy nem érdekli, vagy tudja, milyen eljárásnak köszönheti a kinevezését.
Vita a pontozási szempontokról
Hadházy arra hivatkozik, hogy a parlament honlapján megjelent pályázati felhívás szerint pontozás alapján döntötték volna el, kit hívnak be a nyilvános fordulóba, és a Tisza-frakció közleménye is pontrendszerről beszélt. Azt írta, hogy az Átlátszónak nem adták ki a pontozás szempontjait. Szerinte egy közadatper végén kiderülhetett volna, hogy a győztes a pontozás alapján esélyes sem lett volna. A bejegyzés szerint azonban vasárnap Hallerné Nagy Anikó, a parlament alelnöke egy interjúban elismerte, hogy ilyen előre meghatározott, objektív szempontrendszer nem létezett. Hadházy összefoglalása szerint az alelnök azzal indokolta ezt, hogy csak így lehetett kiszűrni a politikailag nem megfelelő elnökjelölteket.
Hadházy szerint a hivatal függetlensége a tét
Hadházy három érvet hozott fel amellett, hogy az ügy súlyos. Szerinte a valódi rendszerváltással nem fér össze, ha az új kormánypárt is mást tesz, mint amit mond. Úgy véli, a hivatal eredményes és független működése nemzeti jelentőségű kérdés, a vitatott kiválasztás pedig a szervezet későbbi döntéseire is rányomhatja a bélyegét: egy megvádolt politikus politikai leszámolásra hivatkozhat, egy elutasított eljárás mögött pedig a közvélemény alkut sejthet.
„Ha felmerül, hogy az elnökét a kormánypárt egy előre lezsírozott, kamu eljáráson választotta ki, az az elnök függetlenségét kérdőjelezi meg alapjaiban.” – írta Hadházy Ákos.
Érveként hozta még fel a volt képviselő azt is, hogy az elnök akkor is lehetett volna független, ha a miniszterelnök egyszerűen megnevez egy jelöltet. Ha azonban nyíltnak látszó eljárást választottak, szerinte különösen árt a hitelességnek, ha kiderül, hogy az eredmény előre eldőlt.
A képviselő a lista alapján az elnökhelyettesi posztokra jelentkezők számát is közölte. Eszerint a vádemelési elnökhelyettesi helyre hét, a fellebbviteli posztra négy, a közpénzügyire 39 pályázat érkezett. Az első kettőnél Hadházy érthetőnek tartja, hogy nem hirdettek győztest, a közpénzügyi elnökhelyettes kiválasztásának elhalasztását viszont szerinte az magyarázza, hogy nem találtak „politikailag megbízható” jelöltet. Unger Annáról azt írta, hogy ha valóban alkalmas lenne a posztra, a kiválasztás körülményeinek ismeretében lemondana, de erre szerinte nem lehet számítani. Hozzátette, hogy az elnök ettől még lehet jó vezető, és függetlenné is válhat a kormánytól.
