Ha a magyar gazdaságpolitika alapszerkezete változatlan marad, az államadósság 2045-re nagyjából megduplázódhat, 2050-re pedig a GDP 180 százaléka fölé emelkedhet – állítja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb, mintegy 150 oldalas magyar országjelentése -melyet az Index szemlézett. A párizsi székhelyű szervezet, amelynek Magyarország 1996 óta tagja, július 23-án tette közzé az elemzést, amely szerint a társadalom elöregedése és a klímaváltozás együttes terhét a mai bevételi és kiadási szerkezet nem bírja el. A javaslatcsomag a nyugdíjrendszert sem kíméli: felveti a 13. és 14. havi nyugdíj maximálását is.
A rövid távú kilátások a korábbiaknál barátságosabbak: az OECD előrejelzése szerint a magyar gazdaság a tavalyi 0,5 százalék után idén 1,9, jövőre pedig 2,2 százalékkal bővülhet, elsősorban a lakossági fogyasztás, az emelkedő reálbérek és a személyijövedelemadó-csökkentés hatására. Az infláció ugyanakkor a 2026-os 1,9 százalékról jövőre 2,7 százalékra gyorsulhat, főként az erős bérdinamika miatt. A magyar költségvetés hiánya idén a GDP 6,7 százaléka körül alakulhat, jövőre 5,5 százalékra mérséklődhet, ez azonban még mindig nem elég ahhoz, hogy az államadósság aránya érdemben csökkenjen. A kamatkiadások a 2019-es, GDP-arányosan 2 százalékos szintről 2024-re csaknem 5 százalékra emelkedtek, ami húszéves csúcsot jelentett.
Három forgatókönyv a jövőre
A jelentés három hosszú távú adósságpályát vázol fel. Az elsőben minden marad a mai adó- és kiadási szerkezetnél, ezen a pályán az államadósság 2045-re nagyjából megduplázódna, 2050-re pedig meghaladná a GDP 180 százalékát. A másodikban a kormányzat kizárólag a költségvetési egyenleget javító lépéseket tenne – nyugdíjreform, a rosszul célzott támogatások racionalizálása, adókedvezmények szűkítése –, ez az adósságrátát 2040-ig 80 százalék alatt tartaná, de 2070-re már 120 százalék közelébe kúszna. A harmadik pályán a kiigazítás mellé növekedésösztönző strukturális reformok is társulnak, és az OECD szerint csak ebben az esetben marad az adósság a teljes vizsgált időszakban biztonságosan a GDP 80 százaléka alatt.
„A népesség elöregedése és az éghajlatváltozás veszélyezteti ezt a fejlődési pályát.” – közölte az OECD magyar nyelvű összefoglalója.
A nyugdíjprémium maximálását javasolja a szervezet
A kiadási oldalon az OECD a rosszul célzott támogatások kivezetését, a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötését, valamint azt javasolja, hogy a 13. és 14. havi nyugdíj összegét maximálják az átlagnyugdíj szintjén. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az átlag feletti nyugdíjjal rendelkezők a saját ellátásukkal arányosnál kisebb pluszösszeget kapnának. A nyugellátások súlya közben nem csökken: az idei első fél évben – a 13. és a részleges 14. havi kifizetéssel együtt – több mint 4300 milliárd forint ment el nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra. A bevételi oldalon a szervezet az adókedvezmények felülvizsgálatát, a vagyoni, a tőkejövedelmi és a környezetvédelmi adók súlyának növelését, valamint az adóalapok szélesítését veti fel.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium a jelentés megjelenésekor közleményben reagált, azt írták, az OECD osztja a kormányzati helyzetértékelést a megörökölt terhekről, és a hazai tervekkel egybevágó lépéseket javasol. A hazai hiányvita az új kormány költségvetési átvilágítása óta folyamatosan napirenden van, a büdzsé módosítását és az új hiánycél kijelölését a Pénzügyminisztérium augusztus végére ígérte – ez az az időpont, amikor kiderülhet, mennyire épülnek majd be az OECD javaslatai a hazai gazdaságpolitikába.
