Több százan dolgoznak elfogadhatatlan körülmények között a szegedi BYD-üzemben – derül ki a 24.hu egy olvasói beszámolóra és fotókra alapozott cikkéből. A kínai autógyártó a felvetéseket nem cáfolta, közlésük szerint a gyár építési és kivitelezési munkálatainak záró szakasza zajlik, és a most tapasztalt nehézségek ezzel függnek össze.
Ismét csúszhat a termelés
A beruházásról 2023 októberében lehetett először hallani, hivatalossá pedig még azon év karácsonya előtt vált a BYD szegedi gyárlétesítése. Az eredeti tervek 2025 második felére időzítették a termelés indulását, ám a projekt egy évet csúszott, így az autók összeszerelése elvileg csak 2026 végén kezdődhet, a gyártás teljes felfutása pedig 2027-re várható. A most nyilvánosságra került állapotok alapján nem lenne meglepő, ha ez a határidő is odébb csúszna.
Az Átlátszó márciusi, szintén olvasói bejelentésen alapuló tudósítása szerint akkor kész autókat szereltek szét és raktak össze az összeszerelő csarnokban, félkész szerkezetek és infrastrukturális hiányosságok jellemezték a területet – ezek a problémák a 24.hu mostani cikkében is visszaköszönnek.
A csúszás nem egyedi eset az ország nagy autóipari beruházásai között: a szegedinél kisebb kapacitású debreceni BMW-gyár esetében a hivatalos bejelentéstől (2018) az építkezés kezdetéig (2022 nyara) és a szériagyártás indulásáig (2025 októbere) még hosszabb idő telt el, amiben a koronavírus-járvány és az elhúzódó infrastrukturális fejlesztések is szerepet játszottak.
Bizonytalan az állami támogatás sorsa
A beruházáshoz az előző kormány külön pénzügyi támogatást is ígért, a Nemzeti Befektetési Ügynökség azonban azt közölte a 24.hu-val, hogy a BYD szegedi projektjéhez jelenleg nincs aláírt, hatályos támogatási szerződés. Szijjártó Péter, aki a bejelentés idején külgazdasági és külügyminiszterként dolgozott, 2023-ban azt jelezte, a támogatás mértéke az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetés után válik nyilvánossá – a Bizottság azonban a megkeresésre nem tudott nyilatkozni az ügyről, és úgy tudni, uniós jóváhagyási eljárás sincs jelenleg folyamatban. Szijjártó egyébként nemrég a BYD-hez szerződött.
Velkey György László, a Tisza-kormány külügyi államtitkára egy videójában konkrét számot is mondott.
„Több mint 70 milliárd forint infrastrukturális támogatást vállalt a magyar állam azon a területen, ahova a BYD költözik.” – mondta Velkey György László.
Velkey szerint az előző kormány közvetlen anyagi támogatást is ígért a beruházáshoz, ennek nagyságrendjét a debreceni CATL-nak nyújtott forrásokhoz hasonlította. A kínai akkumulátorgyártó 800 millió eurós, azaz 320-340 milliárd forintos állami támogatást kapott, részben adókedvezmények és infrastrukturális fejlesztések formájában – ennek folyósítása azonban tavaly nyáron a beruházás folytatásával együtt kérdésessé vált, a Tisza-kormány pedig nem támogatja az akkumulátorgyár második és harmadik ütemének megépítését.
A termelés indulásának időpontja a gazdasági növekedés szempontjából sem mellékes kérdés: két éve a kormány még akár hatszázalékos növekedést várt 2025-re, jórészt az új jármű- és akkumulátoripari beruházásoktól, köztük a BYD-től – a GDP végül 0,3 százalékkal bővült az előző évhez képest. Ha a szegedi gyár termelése ismét csúszik, az arra utal, hogy a beruházástól remélt gazdasági hatás is tovább tolódik.
