2016-ban jött létre a Supp.li nevű startup, amelynek célja az volt, hogy hazai kistermelőket kössön össze séfekkel és éttermekkel. A cég 2019-től újabb lendületet kapott, amikor az állam is beszállt befektetőként: több körben, több százmillió forint értékben kapott tőkét állami forrásokból, miközben egyre több magyar gazdálkodóval, manufaktúrával került kapcsolatba. Az árbevétel évről évre jelentősen nőtt, a vállalkozás működése azonban sosem tudott nyereségesre fordulni, 2025-re pedig nyilvánvalóvá vált a cég pénzügyi ellehetetlenülése, és megindult a felszámolása -számol be róla a Telex.
A felszámolási eljárásban több mint 1 milliárd forint értékben jelentettek be hitelezői igényt, ebből 920 millió forintra a cégben részesedéssel rendelkező két állami tőkealap tart igényt. Ennél kisebb összeggel, mintegy 200 millió forinttal tartozik a cég a beszállítóinak, vagyis magyar kistermelőknek és családi manufaktúráknak – ez az összeg több tucat cég között oszlik meg, egy-egy kistermelőnek 200 ezer és 18 millió forint közötti tartozása van. Bár ezek nem tűnnek nagy összegeknek, kisvállalkozásoknál pár százezer forint kiesésének is jelentős hatása lehet, és néhány esetben a cégek túlélése is kérdésessé vált.
Az ötlet jó volt, az állam is beszállt
A Supp.li Kft. eredetileg azzal a céllal jött létre, hogy összekösse a hazai kis- és közepes termelőket, kézműves manufaktúrákat a vendéglátóipari szereplőkkel. 2019 környékén az alapítók úgy döntöttek, hogy a koncepciót kibővítik, és a termékeket nagy kiskereskedelmi cégekhez is eljuttatják. „A Supp.li célja az volt, hogy a magyar kistermelőket kompatibilissé tegye a modern kiskereskedelemmel logisztikában, minőségben és adminisztrációban” – fogalmazott Balog Zsolt, a cég alapítója.
Az állami Hiventures kockázatitőkealap-kezelő 2019-ben döntött úgy, hogy befektetőként beszáll a cégbe, mert az szerintük már ekkor működőképes, validált koncepcióval és magas növekedési potenciállal rendelkezett. A Supp.li több körben is kapott tőkét, minden alkalommal 100 millió forintos nagyságrendben, később pedig a Hiventures mellé újabb társbefektetők is csatlakoztak. Az árbevétel a 2018-as 5 millió forintról 2024-re 690 millió forintra nőtt, a legnagyobb ugrást 2021-ben érték el. A dinamikus fejlődés azonban jelentős kiadásnövekedéssel is járt: 2019-ben már 53 millió, 2024-ben pedig 387 millió forint veszteséget termelt a cég. A 2024-es beszámoló szerint a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealapnak 20,05, az MFB Növekedési Tőkealapnak pedig 20,5 százalékos részesedése volt a Supp.li-ban.
Lassú döntéshozatal, szigorú feltételek
Egy, a cég és a Hiventures kapcsolatára rálátó forrás szerint a befektető nem folyt bele a napi működésbe, ugyanakkor a szerződésben rögzítették, hogy a fontos stratégiai döntéseket – például kulcsember elbocsátását vagy új befektető bevonását – a Hiventuresnek jóvá kellett hagynia. A forrás szerint ezek a jóváhagyások gyakran lassan érkeztek: „Amíg egy piaci befektető legrosszabb esetben is 3-5 napon belül mond valamit, addig a Hiventuresnél akár 45 nap, bizonyos esetekben ennél több is lehetett a válaszadási idő.” Ez különösen egy elbocsátásnál volt problémás, ahol 15 napos jogvesztő határidő van érvényben.
Az árrésstop adta a kegyelemdöfést
A 2021-től kilövő élelmiszerár-infláció és a 2022 februárjában bevezetett élelmiszerárstop a Supp.li-t és beszállítóit is elérte, ezt az időszakot azonban még átvészelte a cég. A végső csapást a 2025-ös árrésstop bevezetése jelentette: bár a Supp.li maga nem esett a szabályozás hatálya alá, a tőle vásárló nagy kiskereskedelmi láncok igen, ezért azok nyomást gyakoroltak a kisebb beszállítók árazására. A Hiventures szerint ennek hatására „a Supp.li Kft. átlagos forgalma 25 százalékkal csökkent”.
„Az Orbán-kormány a nagy áruházláncoknak akart egy nagy pofont adni, de ez a pofon végül a saját tulajdonát találta el” – fogalmazott a Supp.li működésére rálátó forrás.
A cég helyzetét tovább rontotta a fogyasztás visszaesése is: a Hiventures szerint a magasabb előállítási költségű, kézműves kistermelői termékek különösen hátrányos helyzetbe kerültek, mivel a fogyasztók válság idején elsősorban az olcsóbb termékeket keresik. A pénzügyi problémákat a cég állítása szerint időben jelezte a befektetőknek, és 2025 márciusában egy újabb befektető bevonásával próbálták volna megmenteni a helyzetet, ez azonban végül nem valósult meg.
A kistermelők maradtak alul
Az egyik, a felszámolásban károsult kistermelő közel öt éven át dolgozott együtt a Supp.li-val, 15 napos fizetési határidőben állapodva meg velük – ez lazább feltétel, mint a kistermelőknél megszokott 8 nap. Elmondása szerint a fizetési csúszások eleinte néhány naposak voltak, majd egyre nagyobbra nőttek, 2025 nyarára pedig már négy kifizetetlen számlája volt, ezért leállította a szállítást. Ekkor derült ki, hogy a cég felszámolása már megindult. „Van olyan, akinek több mint 15 millió forinttal tartozik a cég. Ez valakinek azt jelenti, hogy az éves bevételének közel ötödétől esett el” – mondta a kistermelő.
A károsultak több mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetet is megkerestek még az áprilisi választás előtt, remélve, hogy a kormány a Bászna Gabona ügyéhez hasonlóan külön döntéssel kártalanítja őket. A Nemzeti Agrárkamara válasza szerint azonban a Bászna Gabonáról szóló kormányrendelet nem teremt jogalapot más ügyek károsultjainak kártalanítására, törvényi kötelezettsége pedig nincs az államnak arra, hogy a Supp.li kistermelő hitelezőinek kifizesse a tartozást. Nyitott kérdés, hogy a jelenlegi kormány fontolóra veszi-e mégis egy hasonló, eseti döntés meghozatalát, ahogy azt korábban a Bászna Gabona károsultjainál tette.
Az üggyel kapcsolatban a Hiventures felügyeletéért felelős Gazdasági és Energetikai Minisztériumnak és az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumnak is küldtek kérdéseket, választ azonban egyelőre egyik tárcától sem kaptak.
