Bár javában dübörög a hazai szamócaszezon és a terméskilátások is kifejezetten kedvezőek, a magyar gazdák rendkívül nehéz helyzetben vannak. Braunmüller Lajos, az agrarszektor.hu főszerkesztője az InfoRádióban rávilágított: a hazai termesztők egyszerűen képtelenek felvenni az árversenyt a külföldről beáramló importáruval, amely kilogrammonként 510–700 forinttal olcsóbban kerül a boltok és piacok polcaira.
A magyar szamóca termelői ára a szezon kezdetén 2200 forint körül mozgott – ami ugyan elmarad a tavalyi szinttől –, de még így is jelentősen drágább a külföldi konkurenciánál.
A spanyol és görög maffia már áprilisban letarolja a piacot
A hazai fogyasztók ízlésvilága határozott: a hazai szamócát részesítik előnyben, mivel az jóval érettebb, édesebb, zamatosabb és puhább húsú, mint a Spanyolországból vagy Görögországból érkező áru. Az import termékek – amelyekhez sokszor egyiptomi, marokkói, izraeli és román szállítmányok is társulnak – ezzel szemben gyakran keményebbek és kevésbé ízesek, viszont méretben olykor nagyobbak.
A külföldi áru legnagyobb fegyvere azonban az időzítés és az ár:
-
Az import szamóca már hetekkel a hazai szezon előtt, már áprilisban megjelenik a magyar üzletekben.
-
A görög és spanyol áru nagykereskedelmi ára jellemzően 1600 forint körül alakul.
-
Jelenleg a kiskereskedelemben a magyar szamóca kilóját 2000–2400 forintért adják, míg az importot 1500–1700 forintért mérik.
„A magyar termelők nem bírják az árversenyt, és ez várhatóan még sokáig így is marad”
– fogalmazott Braunmüller Lajos. A jelenség hátterében komoly technológiai és klimatikus okok állnak. A mediterrán országokban az éghajlati adottságok eleve kiválóak, Spanyolország pedig erre alapozva olyan monumentális termesztéstechnológiát épített ki, amellyel a magyar családi gazdaságok nem tudnak versenyezni.
Magyarország importra szorul: brutális számok az Eurostat adatai mögött
Magyarország szamócatermesztése strukturálisan is elmarad a hazai fogyasztási igényektől, így az ország folyamatos behozatalra szorul. Miközben a hazai éves szamócatermés stabilan 5–8 ezer tonna között mozog, a KSH legfrissebb adatai szerint 2025-ben a szamócaimport 9 százalékkal megugrott, és elérte a csaknem 4 ezer tonnát.
Ezzel szemben az európai éllovasok elképesztő volumeneket produkálnak: az Eurostat adatai alapján Spanyolország tavaly 228 ezer tonna szamócát zúdított az uniós piacra, míg Görögország 12 százalékos bővüléssel 83 ezer tonnára növelte az exportját.
Némi optimizmusra ad okot, hogy a magyar gazdák idén nem panaszkodhatnak az időjárásra. Az elmúlt hetekben elegendő csapadék hullott, és a tavaszi fagyok sem tettek kárt az állományban. Ráadásul a hazai termesztés ma már nagyrészt fóliasátrakban és üvegházakban zajlik, ami komoly védelmet nyújt a környezeti hatásokkal szemben. A szabadföldi termesztés a technológiai és éghajlati kényszerek miatt idehaza is szinte teljesen visszaszorult. A magyar termelők így leginkább a vásárlók érzelmi kötődésében és a prémium minőségben bízhatnak a multik olcsó importjával szemben.