Úgy tűnik, a 3420 milliárdos költségvetési hiány és a 37 milliárdos fővárosi inkasszó mellett az egészségügy is tartogat néhány kellemetlen „ajándékot” a kormányalakításra készülő Magyar Péternek. Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke a Népszavának festett sötét képet a hazai gyógyszerellátásról, ahol a „tűzoltás” már nemcsak metafora, hanem a mindennapi valóság.
Krónikus hiány és „tűzoltó” finanszírozás
A szakember szerint a gyógyszerkassza évek óta rendszerszinten alultervezett, ami mára több tízmilliárd forintos lyukat ütött a költségvetésen. A probléma gyökere, hogy a tervezésnél rendszeresen kevesebb forrást különítenek el, mint amennyit az előző évben ténylegesen elköltöttek a betegek gyógyítására. Ez a fajta gazdálkodás folyamatos bizonytalanságot szül a szektorban, miközben a szakmai stabilitás az egészségügyben is égető szükségletté vált.
Három év várakozás a gyógyulásra
Míg az Európai Unió ajánlása szerint egy új gyógyszer befogadásának maximum 180 napot szabadna igénybe vennie, Magyarországon ez a folyamat jelenleg 2,5–3 évet vesz igénybe. Ez a drasztikus késlekedés azt eredményezi, hogy:
-
Jelenleg mintegy 40 új hatóanyag vár finanszírozási döntésre, amelyek befogadása évi 38 milliárd forintbakerülne.
-
A betegek gyakran csak a bizonytalan és lassú egyedi méltányossági eljárásokon keresztül juthatnak modern terápiákhoz.
-
Körülbelül háromévnyi tudományos innováció torlódott fel a hatóságok asztalán, ami közvetlen hátrányt jelent a súlyos betegek számára.
Globális nyomás és hazai elvárások
A hazai bajokat tovább tetézik a nemzetközi folyamatok: az amerikai árkiegyenlítési törekvések és a globális ellátási láncok sérülékenysége miatt nő a nyomás az európai gyógyszerkasszákon. A gyógyszergyártók szerint elengedhetetlen, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) megerősítést kapjon, és a politika végre ne költségként, hanem befektetésként tekintsen a modern gyógyszerekre.
A szektor képviselői kiszámítható szabályozást és a különadók mérséklését várják az új vezetéstől, hasonlóan ahhoz a rendszerszintű tisztítótűzhöz, mint az állami médiában.
„A kérdés az, hogy a döntéshozók költség helyett befektetésként tekintenek-e a gyógyszerekre” – foglalta össze Szalóki Katalin.
Az üzemanyagárak csütörtöki mérséklődése némileg enyhítheti a logisztikai terheket, de a gyógyszerkassza strukturális bajait ez nem oldja meg.
