A Magyar Nemzeti Bank elnöke, Varga Mihály a 11. Lámfalussy Konferencián egyértelművé tette: a túl korai euróbevezetés a felzárkózó gazdaságokban egyensúlytalanságokhoz és versenyképességi problémákhoz vezethet. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a jegybank konstruktív partnere lesz a kormánynak az euró bevezetésében. A fideszes kormányok egykori „örökös" pénzügyminisztere 2025. március 4-én váltotta Matolcsy Györgyöt az MNB élén, hat évre szóló felhatalmazással.
Elődje, Matolcsy György 2021-ben még cikket írt Miért jobb nekünk a forint, mint az euró? címmel, azzal érvelve, hogy az önálló monetáris politika – a 2008-as válság és a koronavírus-járvány idején egyaránt – hatékonyabb alkalmazkodást tett lehetővé, mint az eurózóna egységes rendszere. Példaként hozta fel, hogy Svédország, Dánia és Lengyelország saját devizájuk megtartásával összességében sikeresebben vészelték át a válságokat.
A Tisza-kormány 2030-re céloz – de nem a bevezetésre
Magyar Péter miniszterelnök már a kampányban elkötelezte magát az euróövezethez való csatlakozás mellett, Kármán András pénzügyminiszter pedig miniszteri meghallgatásán megerősítette: 2030 nem a csatlakozás tervezett éve, hanem az ahhoz szükséges feltételek megteremtésének határideje. A kiindulópont szerinte teljes irányváltás a gazdaságpolitikában: termelékenységre alapozó növekedési modell, kiszámítható gazdasági környezet és hiteles, fenntartható költségvetési pálya.
Az euróbevezetéshez öt úgynevezett maastrichti konvergenciakritériumot kell fenntartható módon teljesíteni: az infláció nem haladhatja meg a három legstabilabb EU-tagállam átlagát 1,5 százalékponttal; a költségvetési deficit nem lépheti túl a GDP 3 százalékát; az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát; az országnak legalább két évig részt kell vennie az ERM II árfolyamrendszerben; és a hosszú lejáratú kötvényhozamok sem emelkedhetnek 2 százalékpontnál magasabbra a legstabilabb tagállamok átlagánál. Ezek a feltételek Magyarország esetében egyelőre nem teljesülnek.
Szakértői körökben is élénk vita folyik a témáról. A Concorde podcast adásában Samu János és Gyurcsik Attila megállapította: Magyarország évente a GDP mintegy 1 százalékát veszíti el az eurón kívüli lét miatt, a forintgyengítésre épített versenyképességi modell nem vált be, ugyanakkor az euró önmagában sem megoldás – a valódi érték az oda vezető gazdaságpolitikai pálya. Az MBH Befektetési Bank szerint egy hiteles konvergenciafolyamat esetén a hosszú lejáratú magyar állampapírok hozamfelára érdemben szűkülhet, ami akár 7–8 százalékos árfolyamnyereséget is hozhat a befektetőknek még az euró tényleges bevezetése előtt.
A regionális példák tanulságosak: Horvátország 2023-as és Bulgária 2026-os euróbevezetése technikailag zökkenőmentesen zajlott, a piacok pozitívan reagáltak. A negatív ellenpélda Görögország, ahol a túl korai csatlakozás, a gyenge versenyképesség és a laza fiskális politika súlyos válságba torkollott – az ország elveszítette az önálló árfolyam-politika lehetőségét.
