Bár a Hormuzi-szoros körüli geopolitikai feszültségek miatt a nemzetközi bizonytalanság még velünk marad, a globális helyzet lényegesen kedvezőbb, mint ami a hírekből körvonalazódik -írja a Telex. Az Amundi Alapkezelő sajtóbeszélgetésén elhangzott, hogy a kormányváltást követően a magyar gazdaság kifejezetten optimista megítélés alá esik a nemzetközi piacokon, ám a jelenlegi kedvező időszak fenntarthatósága kulcskérdés. Az alapkezelő előrejelzése szerint a hazai GDP növekedési üteme idén 1,4 százalék lehet, miközben a cseh gazdaság 2 százalék feletti, a lengyel pedig 3 százalék feletti bővülést mutathat, ám 2027-re Magyarország már szorosan felzárkózhat a lengyel növekedési mutatók mögé.
Nem igazolódtak be a legrosszabb olajpiaci forgatókönyvek
A Hormuzi-szorost érintő kettős blokád miatt a kőolajszállítások volumene ugyan visszaesett, a legrosszabb piaci forgatókönyvek mégsem valósultak meg. Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója rámutatott, hogy a globális gazdaság jól alkalmazkodott a kínálati és keresleti oldalon egyaránt. A Reuters adatai szerint a konfliktus előtt naponta átlagosan 125-140 hajó kelt át a szoroson, ez a szám május közepére hivatalosan napi 10 hajóra csökkent. A szakértő ugyanakkor hozzátette, hogy a valós forgalmat nehéz becsülni, mivel a nem regisztrált hajók mozgása nem nyilvános, ráadásul a magas olajárak miatt jelenleg egyik szembenálló félnek sem érdeke a tranzit korlátozása.
Európai szempontból a nyersolajnál is lényegesebb a földgáz piaca. A katari LNG-szállítások kiesése ugyan érzékeny veszteség, de az európai kontidens az Egyesült Államokból és Észak-Afrikából érkező import fokozásával sikeresen pótolta a hiányt. Az elemzők szerint 2027-től jelentős új LNG-kapacitások lépnek be a globális piacra – elsősorban az USA-ból –, ami tartósan mérsékelheti a gázárakat, így a 2022-es energiaválsághoz hasonló inflációs sokk kialakulása nem valószínű.
Jegybanki szigorítás jöhet, de a forint még erősödhet
Az Amundi globálisan nem számol recesszióval, a növekedési várakozások mérséklődése mellett azonban az inflációs prognózisok emelkedtek. Ennek hatására a piac szigorítást áraz a vezető jegybankoknál, különösen az Európai Központi Banknál (EKB), amely két-három kamatemelést is végrehajthat. Wéber Tamás, az alapkezelő kötvény portfóliómenedzsere szerint ez hibás lépés lenne, mivel a jelenlegi helyzetet egy kínálati sokk okozza, amelyet a monetáris szigorítás nem tud kezelni. Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) a piac és az alapkezelő is egyaránt a kamatkondíciók további enyhítését várja.
A hazai fizetőeszköz a választások óta látványos erősödést mutat, és a nemzetközi befektetők megítélése olyannyira javult, hogy a magyar államkötvények hozamainál már nem a román, hanem a lengyel szintek jelentik a viszonyítási alapot. Kiss Péter megjegyezte, hogy a régiós devizákhoz képest a forint reálértéke az elmúlt években elmaradt a cseh és lengyel fizetőeszközökétől, így a közelmúlt erősödése ellenére is van még tér a forint további felértékelődésére. A hazai növekedést az elmúlt években visszavető akkumulátorgyártás és ipari termelés az olajársokk hatására új lendületet kaphat az elektromos autók és az energiahálózati fejlesztések iránti globális keresletnövekedés miatt. Az Amundi 2027-re már 2,7 százalékos magyar GDP-bővülést vetít előre.
Át kell alakítani a jóléti intézkedéseket a hiánycélokhoz
A befektetői bizalom megtartásához a kormánynak hiteles középtávú makrogazdasági pályát kell felmutatnia. Kármán András pénzügyminiszter korábbi nyilatkozataival összhangban a cél az, hogy a gazdaság 2030-ra teljesítse a maastrichti kritériumokat, ehhez azonban a költségvetési hiányt tartósan 3 százalék alá kell szorítani. Wéber Tamás figyelmeztetett, hogy a Tisza Párt által ígért jóléti és szociális intézkedéseket – mint az áfacsökkentés vagy az iskolakezdési támogatások – kizárólag szigorú költségvetési fedezet mellett szabad bevezetni. Bár a közbeszerzések és a rögzített médiaköltések átalakításával a GDP nagyjából 0,5–1 százaléka megtakarítható, ez önmagában nem elegendő az összes kormányzati ígéret finanszírozására.
„Rezsicsökkentéssel nem lehet bemenni az eurózónába” – jelentette ki Wéber Tamás.
A portfóliómenedzser szerint elkerülhetetlen, hogy a hatósági energiaárak rendszere a jövőben szociális alapúvá váljon, vagyis kizárólag a valóban rászorulókat támogassa, és a fixált árak ne torzítsák tovább a makrogazdasági folyamatokat.
Stratégiai függetlenség és új beruházási megatrendek
A globális gazdaság jövőjét a stratégiai függetlenségre való törekvés határozza meg, ami hatalmas beruházási hullámot indít el a kulcsfontosságú ágazatokban. Az Amundi szerint a deglobalizáció és az ellátási láncok lerövidítése miatt a piaci szereplők ma már hajlandók prémiumot fizetni a biztonságért. Ennek a strukturális átalakulásnak a része a mesterséges intelligencia infrastruktúrája is, amely alapjaiban változtatja meg a vállalati hatékonyságot, és az iparágat övező tőkebőség az elemzők szerint nem tekinthető piaci lufinak.
A zöld átállás és a szuverenitási szempontok miatt az elektrifikáció válik a legfontosabb megatrenddé, mivel a belföldön termelt villamos energia közvetlenül csökkenti a fosszilis energiahordozóktól való függőséget. A decentralizált áramtermelés felfutása miatt óriási igény mutatkozik a nagyfeszültségű kábelek gyártására, amely rendkívül koncentrált piac, és globálisan mindössze három európai vállalat kezében összpontosul. A folyamatos áramtermelés biztosításában a tengeri szélerőművek kapnak kulcsszerepet, amelyek az új brit tendereknek is köszönhetően a vártnál hamarabb hozhatnak komoly beruházási fellendülést a szektorban.
