A tavalyi 0,5 százalékos növekedés után idén 1,4 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság – derül ki az Erste legfrissebb elemzéséből. A bank szakértői korábban akár 2 százalékos bővülést sem tartottak kizártnak, a közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása okozta energiaválság miatt azonban ez már nem tűnik elérhetőnek. A hazai gazdaságot idén is elsősorban a háztartások fogyasztása hajtja, miközben az ipar kilátásai a német gazdaság törékenysége miatt bizonytalanok.
Az infláció az év első hónapjaiban kedvezőbben alakult a vártnál – részben a hatósági árkorlátozások miatt. A következő hónapoktól azonban a közel-keleti háború okozta energiaár-emelkedés hatása elérheti Magyarországot is. Az ipari termelői árak, a globális élelmiszer- és mezőgazdasági termelői árak, valamint a kiskereskedelmi és szolgáltatói szektorban mért várakozások egyaránt drágulást jeleznek előre, amely fokozatosan épülhet be a fogyasztói árakba. Az éves átlagos infláció ennek ellenére a 2025-ös 4,4 százalékról 3,2 százalékra mérséklődhet – az év eleji kedvező adatok és a kormányzati intézkedések meghosszabbításának köszönhetően.
Megállhat a forint erősödése
Az áprilisi parlamenti választások után a forint jelentősen erősödött: a befektetők arra számítanak, hogy az új kormány piacbarátabb gazdaságpolitikát folytat, normalizálja az uniós kapcsolatokat, és megnyílik az út a korábban felfüggesztett európai források lehívása előtt. A magyar hozamfelár az elmúlt napokban a lengyel hozamfelár alá csökkent – erre utoljára a pandémia előtt volt példa.
Az év második felében azonban a várható magasabb infláció, a költségvetés kedvezőtlen állapota és a közel-keleti háború miatti romló külső egyensúly együttesen fékezheti a további forinterősödést. Az árkorlátozások esetleges kivezetése és az élénkülő konjunktúra miatt 2027-ben ismét magasabb lehet az átlagos infláció. Középtávon az elemzők látnak teret a forint további nominális felértékelődésére – a kulcstényező a konvergenciaprogram hitelessége lesz.
