A balatoni ingatlanpiacon ma már nem a pánikszerű felvásárlás a jellemző, hanem a tudatos, befektetési szemléletű gondolkodás – a vevők pedig egyre gyakrabban nem nyaralót, hanem új életet keresnek a tó partján. Balog Boglárka, a BB Homes ingatlaniroda tulajdonosa napi szinten találkozik azokkal az élethelyzetekkel, amelyek a balatoni adásvételek mögött húzódnak. A balatonalmádi székhelyű iroda vezetőjével arról beszélgettünk, kik költöznek most a Balatonhoz, mennyit fizetnek, és miért nem érdemes már augusztusban szezonvéget hirdetni.
Gyerekkori emlékek és visszatérő vásárlók
A Balatonhoz költözők többsége nem új felfedezőként érkezik. Balog Boglárka tapasztalata szerint a vásárlók nagy része gyerekkorában töltött időt a tónál – szüleikkel nyaraltak itt –, majd felnőttként, anyagilag stabil helyzetben térnek vissza. Nem felújítandó házat keresnek, hanem olyat, amely a mai igényeknek megfelel, vagy legfeljebb kisebb munkával ilyenné alakítható.
„A Balatonra azok az emberek jönnek vissza elsősorban, akik a gyermekkorukat itt töltötték. Ezek az emberek felnőttek, nagyon jó keresettel rendelkeznek, és visszajönnek idősebb korukra, amikor már megtehetik, és vásárolnak nyaralót vagy családi házat."
A piacot három fő csoport határozza meg: a készpénzes vásárlók, a kiadhatóságot szem előtt tartó befektetők, valamint a budapestiek és vidékiek, akik második otthont keresnek. Az életkor is árnyalja a képet. Az idősebb korosztály a nyugalmasabb részeket választja – ők szívesen mennek a Balaton-felvidékre, ahol nem feltétlenül a vízpart közelsége a döntő szempont. A 40 és 55 év közötti korosztály viszont ragaszkodik a tó közelségéhez, hiszen gyerekekkel érkeznek, és a vízparti élet a család mindennapjainak része.
Ahol nincs térerő, ott van nyugalom
A városi kiégés a balatoni ingatlanpiac egyik legfontosabb hajtóereje. Ügyvédek, jogászok, marketingesek – olyan emberek, akik a hétköznapokban megszakítás nélkül dolgoznak – keresik tudatosan a tó környékét. Nem a partot akarják, hanem a csendet. Sokan a Nivegy-völgybe vágynak, a kis falvakba, a régi parasztházak közé.
„Nagyon sok olyan ügyfelem van, aki kifejezetten a nyugalmat keresi a Balaton-parton, és ők elmennek inkább a Balaton-felvidékre, a Nivegy-völgybe. Sőt, olyan is van, aki kifejezetten úgy keres ingatlant, ahol nincs térerő."
A cél ilyenkor egyértelmű: ne csörögjenek a telefonok, ne legyen kísértés a munka folytatására. Ezek az emberek azért fizetnek, hogy élvezhessék azt a lehetőséget, amit a tó környéke kínál – pihenést, elszakadást a napi pörgéstől.
A Covid felvásárlásából gondolkodó piac lett
A járvány idején a Balaton valódi menekülési útvonallá vált. Balog Boglárka szerint az akkori időszak nem tekinthető valódi ingatlanpiacnak – az emberek pánikszerűen vásároltak, mindegy volt, mit, csak el tudjanak jönni Budapestről. Ez a lázas időszak mára lezárult.
„Akkor nem ingatlanpiac volt, hanem egy nagyon gyors felvásárlás, mert az emberek menekültek egy olyan helyzetből, ami egy világméretű probléma volt. Most gondolkodó piac van."
A mai vásárlók már számolnak. Nem elég, hogy egy ingatlan szép vagy jó helyen van – fontos, hogy kiadható legyen, és 5–10 éves távlatban is megtartsa vagy növelje az értékét. A romantikus Balaton-kép helyett befektetői szemlélet jellemzi a döntéseket. A vásárlók maguk is használni akarják az ingatlant, de tudatosan gondolnak a kiadhatóságra és az eladhatóságra is.
A kereslet nem csökkent. A szállodák egy idő után megtelnek, és ezt követően az utazók a magas felszereltségű magáningatlanokat keresik. Boglárka maga is kínál olyan ingatlant, amely panzióként üzemel öt szobával, magas minőséggel, és egész évben foglalt – nemcsak nyáron, hanem télen is. Az Airbnb-s kiadás folyamatos bevételt termel a tulajdonosoknak.
Kétmillió forint egy négyzetméterért – és ez nem kirívó
Balatonfüred és Tihany a presztízsvásárlók felségterülete. Ezeken a településeken a négyzetméterárak a legmagasabbak, és a helyzet nem tegnap óta áll fenn – mindig is frekventált részei voltak a tónak, és azok is maradnak.
„Balatonfüreden és Tihanyban a 2 millió forint sem durva négyzetméterre, akár telekről, akár házról beszélünk. De hozzá kell tenni, hogy a magas minőségű ingatlanoknak a négyzetméterára ennyi."
Az ingatlanszakértő szerint van különbség azok között, akik valóban balatoni életet akarnak élni, és azok között, akik elsősorban presztízst keresnek – ez utóbbi leginkább a két említett településen látható. A magas árak azonban nem riasztják el a befektetőket, mert a minőségi ingatlanok kiadhatósága folyamatos keresletet biztosít.
Régi világ a völgyben, új élet a parton
A hagyományos balatoni hangulat nem tűnt el teljesen, csak máshol kell keresni. Zánka például megőrizte a régi jellegét – a gyermektábor ma is működik, és a település tele van apró, régi nyaralókkal, amelyek a korábbi évtizedek Balatonját idézik. Szigligeten is kettős a kép: a falu egyik része megtartotta a klasszikus vidéki karaktert, míg másutt a budapesti nyaralótulajdonosok váltak meghatározóvá.
A legérintetlenebb rész Boglárka szerint a Nivegy-völgy, Veszprémből kifelé. Apró falvak, régi parasztházak, amelyek közül sok még nincs felújítva, sőt értékesítésre sem került. Az emberek ezt a fajta eredetiséget is keresik.
Az ingatlanszakértő szerint a betelepülők és az őshonosok jól megférnek egymás mellett. A Covid alatt a helyieknek hozzá kellett szokniuk a gyors betelepüléshez, de az új lakosok alkalmazkodnak, visszalassulnak és élvezik azt a nyugalmat, amit a tó környéke ad.
„Akik idejönnek, egészen jól tudnak alkalmazkodni, ők is vissza tudnak lassulni. Sokkal nyugodtabb életet tudnak élni, sokkal minőségibb életet tudnak élni, és azt gondolom, hogy ez mindenki számára fontos."
Augusztus 20-án már nem áll meg az élet
A szezonalitás a Balaton egyik legrégebbi toposzai közé tartozik, de Balog Boglárka szerint a valóság mára messze túllépett ezen. A települések alkalmazkodtak: programokat szerveznek, a szállodák wellness-szolgáltatásokkal vonzzák a vendégeket, és a befagyott tó télen is tömegeket mozgat meg.
„Ez már nem az a Balaton, mint régen, hogy lement a szezon augusztus 20-ával és onnantól kezdve megállt az élet. Az év 365 napján, ha nem is az a nyári fajta pezsgés van, de folyamatosan élettel teli a Balaton-part."
A július–augusztusi csúcsidőszakot leszámítva a különbségek már nem olyan élesek, mint 15–20 évvel ezelőtt. Télen korcsolyázás, wellness, szállodai programok – a kínálat bővült, és a kereslet követi. A gyengébb hétköznapokat Boglárka az itt élők számára fellélegzésként írja le: amikor egy kicsit visszatér a nyugalom, ami miatt a legtöbben ideköltöztek.
Lelassulás és minőségi élet
Az ingatlanértékesítés személyes pillanatokban is bővelkedik. Balog Boglárka szerint minden adásvétel különleges, mert minden mögött más élethelyzet áll. De van, ami mindig megérinti.
„Nagyon szeretem, amikor gyerekkel jönnek ingatlant venni, és az ő szemében látom azt a csillogást: hú, anya, akkor most ez tényleg a miénk? Ezek azok a pillanatok, amikért ebben a szakmában érdemes élni."
Volt, hogy le kellett beszélnie valakit egy adott ingatlan megvásárlásáról, mert látta, hogy a vevő túl nagy kompromisszumot kötne. Ilyenkor nem egyszerűen nemet mond, hanem alternatívát kínál – olyat, ahol nem kell engedni az elvárásokból. A tanácsa mindenkinek ugyanaz: jogtiszta ingatlant vásároljanak, és a döntés után ne maradjon bennük kétely.
Aki pedig azon gondolkodik, hogy a Balatonra költözzön, annak egyetlen kérdést kell feltenie magának.
„Vissza tud-e lassulni. Aki idejön, az eleve azért jön, mert szeretne visszalassulni. Az emberek keresik, hogy meg tudjanak nyugodni, hogy vissza tudjanak lépni, hogy visszahozzák azt a fajta minőségi életet, ami meg tudja hosszabbítani az emberek életét."
Boglárka maga is betelepültként él Balatonalmádiban, a családja tősgyökeres helyi. A szüleinek köszönheti, hogy visszatalált a tóhoz – és ahogy fogalmaz, olyan munkát csinálhat, ami a hobbija is egyben. Amikor ráér, lemegy a partra, sétál, leül egy padra, nézi a vizet, a kezében egy fagyival.
„Itt a nyugalmam és itt a munkám – ez a kettő együtt egy nagyon klassz kombó."
A teljes interjú elérhető a 10perc.hu YouTube csatornáján.
