Megerősítette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a korábbi becslését: 2026 első negyedévében a magyar gazdaság bruttó hazai terméke (GDP) 1,7 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz képest. A részletes adatokból jól látszik, hogy a növekedés motorját ezúttal a lakosság látványos magára találása, a fogyasztási kedv élénkülése és a szolgáltató szektor pörgése jelentette, miközben az építőipar mélyrepülése és a külkereskedelmi mérleg romlása komoly féket jelentett.
Az előző negyedévhez (2025 utolsó három hónapjához) képest a gazdaság teljesítménye szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 0,8 százalékkal emelkedett.
Politikai elvárások helyett a szolgáltatások húzzák a gazdaságot
A KSH részletes iparági lebontása pontosan megmutatja, mely szektorok húzták felfelé a gazdaságot, és melyek húzták vissza. A bruttó hazai termék 1,7 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben, egymagukban 1,4 százalékpontot tettek hozzá az eredményhez, miután a szektor teljesítménye egy év alatt 2,3 százalékkal emelkedett.
A szolgáltatásokon belül kiemelkedően teljesített a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység, amely 5,3 százalékos bővülést mutatott, és önmagában 0,5 százalékponttal segítette a GDP-t. Jól szerepelt a művészet és szabadidő (4,6%), valamint az oktatás is (3,0%). A boltok és a vendéglátóhelyek forgalma szintén egységesen 2,3 százalékkal emelkedett.
Az ipar mérsékeltebb, 0,8 százalékos növekedéssel mindössze 0,2 százalékponttal járult hozzá a közöshöz. A feldolgozóipar ugyan 1,3 százalékkal bővült – főként a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártásának köszönhetően –, de a kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozás visszaesése visszafogta a tempót. A növekedést a termékadók és -támogatások egyenlege 0,3 százalékponttal emelte, miközben a 1,9 százalékkal bővülő mezőgazdaságnak nem volt érdemi hatása a GDP alakulására. A szektorok közül a legrosszabbul az építőipar teljesített, amely 4,3 százalékot zuhanva 0,1 százalékponttal egyenesen mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét.
Megjött a magyarok vásárlóereje: kilőtt a fogyasztás
A felhasználási oldalt vizsgálva a legszembetűnőbb változás, hogy a magyar háztartások látványos költekezésbe kezdtek. A háztartások tényleges fogyasztása 4,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezen belül a konkrét fogyasztási kiadások 5,5 százalékkal ugrottak meg.
A hazai boltokban minden termékkategóriában komoly növekedést mért a KSH:
-
Féltartós termékek: +7,9%
-
Tartós termékek (pl. műszaki cikkek, bútorok): +7,6%
-
Nem tartós termékek (pl. élelmiszerek, mindennapi cikkek): +7,0%
-
Szolgáltatások igénybevétele: +4,1%
A belföldi felhasználás a fogyasztási és felhalmozási folyamatok eredőjeként összességében 6,6 százalékkal bővült, miközben a bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,1 százalékkal csökkent.
A külkereskedelem lett a növekedés fekete báránya
Bár folyó áron a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalma 653 milliárd forintos pluszban (aktívumban) zárt, volumenét tekintve a folyamatok kedvezőtlenül alakultak a GDP szempontjából. Az export volumene ugyanis 1,8 százalékkal visszaesett, miközben az import a hazai fogyasztás megugrása miatt 4,1 százalékkal emelkedett.
Ez a szerkezeti eltolódás – vagyis hogy többet hoztunk be külföldről, mint amennyit eladtunk – azt eredményezte, hogy a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 4,5 százalékponttal rontotta a gazdasági teljesítményt. Ezzel szemben a végső fogyasztás 3,8, a bruttó felhalmozás pedig 2,4 százalékponttal javította a mutatót.
