Változatlan, „BBB mínusz/A-3" szinten hagyta Magyarország adósságbesorolását az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő – a döntést péntek este, Londonban hozták nyilvánosságra. A negatív kilátás ugyanakkor fennmaradt, a hitelminősítő a következő két év költségvetési és gazdasági stabilitását terhelő kockázatokat emelte ki.
Az S&P elemzése szerint az új magyar kormány deklarált célja, hogy Magyarország 2030-ig csatlakozzon az euróövezethez, és a kormánynak jelentős mozgástere van szakpolitikai módosítások végrehajtására a költségvetés, a beruházások, az igazságszolgáltatás és a szociális szféra területén. A hitelminősítő ugyanakkor megállapítja: bár az EU-hoz fűződő viszony javul, a magyar közfinanszírozási rendszer kilátásai romlanak.
6,75 százalékos hiány és kockázatok
Az S&P várakozása szerint a magyar államháztartási hiány idén eléri a GDP 6,75 százalékát, elsősorban a választások előtti költekezés miatt. A hitelminősítő szerint ennek visszafordítása politikailag nehéznek bizonyulhat – különösen, ha a Hormuzi-szoros a következő negyedévben is zárva marad, és az energiaárak tartósan magasan ragadnak. A GDP-arányos nettó államadósságráta az S&P előrejelzése szerint 2027-ben tetőzik 74 százalékon, majd csökkenésnek indul; közvetlen finanszírozási kockázatot a cég nem érzékel.
2027-re ugyanakkor érzékelhető javulást valószínűsít a hitelminősítő – hivatkozva az állami kiadási szerződések bejelentett felülvizsgálatára, az élsportra és a kormányzati kommunikációra fordított kiadások racionalizálására, a vagyonadó bevezetésére, valamint a progresszív jövedelemadózás bővítésére. Az S&P az idén 1,6 százalékos, jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol Magyarországon, amelynek fő hajtóereje a magánszektor fogyasztása marad.
A piacok már megmozdultak
A hitelminősítő kiemeli, hogy az áprilisi választások óta jelentősen javult a piaci hangulat: a forint 6 százalékkal erősödött az euróhoz képest, a tízéves magyar állampapír hozama pedig a március végi 7,5 százalék körüli szintről május közepéig 5,7 százalékra csökkent. Az S&P szerint ez a befektetői kereslet erősödését és a kockázati felárak mérséklődését jelzi, ami lehetővé teszi a hitelköltségek csökkenését.
