A magyar közszféra bérszerkezetéről alkotott kép sok esetben félrevezető – erre hívta fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató, amely a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján vizsgálta a keresetek alakulását 2019 és 2025 között. Az elemzés szerint a közszférában dolgozók bérezése jelentősen széttartóvá vált, és nem feltétlenül igaz, hogy azok keresnek jól, akikről ez általánosan feltételezhető.
A kutatás rámutat: a bérnövekedések nagy része célzott, eseti intézkedésekből származott, ami az egyes szakmák között drasztikus kereseti különbségeket eredményezett. A GKI szerint emiatt több, magas képzettséget igénylő területen is elmaradnak a fizetések a várakozásoktól.
Orvosok és nyomozók között is jelentős különbségek
Az egészségügyi szektorban az általános orvosok keresete 2019 és 2025 között reálértéken 2,1-szeresére nőtt, ugyanakkor a növekedés jelentős része a 2021–2022-es időszakban történt. Azóta a reálkeresetek visszaestek. A szakorvosok esetében 78 százalékos növekedést mértek, miközben az ápolók reálkeresete ennél jóval kisebb mértékben, 39 százalékkal emelkedett.
A GKI szerint ez a folyamat jelentős bérfeszültséget okozott az ágazaton belül: 2024-ben egy ápoló az általános orvos bérének 53 százalékát, egy szakorvosénak pedig 36 százalékát kereste.
Oktatás: jelentős, de egyenetlen béremelések
Az oktatási szektorban 2024–2025-ben történt bérrendezések minden vizsgált csoportnál reálérték-növekedést hoztak, 52 és 74 százalék közötti mértékben a 2019-es szinthez képest. A legnagyobb emelkedést a szakoktatók kapták, míg a pedagógusok és óvodapedagógusok keresete is érdemben nőtt.
A tanárok bére így 2024-re az egyetemi diplomás átlagkereset 64 százalékát érte el, a tanítók pedig a főiskolai végzettségűek keresetének 83 százalékát kapták.
Rendvédelem és honvédség: vegyes kép
A fegyveres szerveknél 2022-ben egyszeri bérelemelés történt, azonban ezt követően elmaradt a keresetek tartós felzárkóztatása. A GKI szerint 2023-ra több területen ismét a 2019-es szint alá csökkent a reálbér, amit a 2024-es emelések csak részben korrigáltak.
A nyomozók helyzete különösen kedvezőtlen: keresetindexük öt év alatt 27 százalékkal csökkent, miközben a honvédség diplomás állományához képest is jelentős lemaradásban vannak.
Széles bérsáv a közszférában
A GKI összesítése szerint a közszférában a legalacsonyabb keresetű csoport a szociális munkásoké, körülbelül 543 ezer forintos átlaggal, míg a legmagasabb jövedelmek a törvényhozók és állami vezetők körében jelennek meg, 2,2 millió forint feletti szinten.
A középső mezőnyben a középiskolai tanárok és az ápolók hasonló, 700 ezer forint körüli jövedelmet érnek el, miközben az adóhivatali ügyintézők és a fegyveres szervek középfokú dolgozói is ebben a sávban helyezkednek el.
A kutatás szerint a látszólag kedvező átlagok ellenére a kép torz, mivel a legtöbb vizsgált munkakör magasabb végzettséget igényel, így a bérek valós értéke sok esetben elmarad a várakozásoktól.
