A globális energiapiacok hétfő reggelre kíméletlenül beárazták az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúját. A nyersolaj ára négy év után először törte át a lélektani 100 dolláros hordónkénti határt, és a lendület egyelőre megállíthatatlannak tűnik, ami valóságos eladási hullámot indított el a világ vezető tőzsdéin.
Kilőtt a Brent és a WTI, véreznek az ázsiai piacok
A nemzetközi kereskedelemben irányadónak számító Brent nyersolaj árfolyama drasztikusan, 23,1 százalékkal emelkedett, így egyetlen hordó ára 114,13 dollárra ugrott. Ezzel párhuzamosan az amerikai piacon meghatározó West Texas Intermediate (WTI) is követte a trendet: 23,5 százalékos ugrás után 112,26 dolláron jegyzik.
A befektetők egyértelműen a legrosszabb forgatókönyvre készülnek, amit jól mutat a globális részvénypiacok azonnali beszakadása. Az ázsiai tőzsdék hatalmas nyomás alá kerültek a hét első kereskedési napján: a japán Nikkei 225 index 7 százalékos, a dél-koreai Kospi 7,3 százalékos, míg a hongkongi Hang Seng 2,6 százalékos mínuszba zuhant. Az ausztrál ASX 200 eközben az elmúlt év legrosszabb napját szenvedi el. A határidős kereskedési adatok alapján a borúlátás az amerikai piacokra is átterjed: a tőzsdenyitás előtt a Dow Jones és az S&P 500 indexek is komoly veszteségeket vetítenek előre.
Trump és kabinetje hetekben méri a válságot
A washingtoni adminisztráció eközben igyekszik hűteni a kedélyeket, és a gazdasági sokkot a katonai műveletek elkerülhetetlen, de gyorsan múló mellékhatásaként kommunikálja. Donald Trump amerikai elnök a Truth Social platformon reagált a piaci turbulenciákra, egyértelműen a nemzetbiztonsági célokat helyezve előtérbe a gazdasági mutatókkal szemben:
„A rövid távú olajárak, amelyek gyorsan csökkenni fognak, amikor az iráni nukleáris fenyegetésnek vége, nagyon alacsony ár az Egyesült Államok, valamint a világ, a biztonság és béké érdekében. Csak a bolondok gondolkodnak másként!”
Az elnök optimizmusát osztja saját energiaügyi minisztere is. Chris Wright a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva próbálta megnyugtatni a piacokat, hangsúlyozva, hogy a Közel-Keleten kialakult ellátási fennakadás csupán átmeneti állapot. A tárcavezető úgy fogalmazott:
„A legrosszabb esetben is hetekben mérhető ez, nem hónapokban.”
A tőzsdei reakciókból azonban egyelőre az látszik, hogy a befektetők szkeptikusak a Fehér Ház gyors lezárást ígérő forgatókönyvével kapcsolatban.
A G7-ek már a vésztartalékok megnyitására készülnek
A rohamosan dráguló energiaárak letörése érdekében a nyugati nagyhatalmak azonnali kríziskezelésbe kezdtek. A The Telegraph brit napilap értesülései szerint a G7-országok pénzügyminiszterei még hétfőn rendkívüli egyeztetést tartanak a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) bevonásával.
A tárgyalások középpontjában a stratégiai olajtartalékok közös, összehangolt felszabadítása áll, amellyel mesterségesen növelnék a kínálatot a globális piacon, enyhítve ezzel az árnyomást. A brit lap diplomáciai forrásai szerint a drasztikus lépést már legalább három G7-tagállam, köztük az Egyesült Államok is aktívan támogatja. A tartalékok megnyitása történelmi léptékű beavatkozás lenne, amely jól jelzi a jelenlegi energiaválság mélységét és a döntéshozók aggodalmát a meglóduló globális infláció miatt.