Bár a hazai bankrendszer stabilitása, tőkeereje és jövedelmezősége kiemelkedő, a csillagászati profit mögött komoly szerkezeti torzulások és rejtett kockázatok húzódnak meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentése szerint a szektor tavalyi, 18,9 százalékos tőkearányos megtérülése jórészt egyedi, fenntarthatatlan tényezőknek, valamint az állami szerepvállalásnak köszönhető – írja a Portfolio.
A jegybanki elemzés rávilágít, hogy a kereskedelmi bankok kamatjövedelmének több mint a fele közvetlenül az államtól származik. Ez részben a jegybanki betétekből és állampapírokból, részben pedig a lakossági és vállalati hitelek állami kamattámogatásából adódik. Utóbbiak ráadásul rejtett extraprofitot biztosítanak a pénzintézeteknek, mivel a piaci alapú konstrukcióknál drágábban árazhatók. A profit másik fő forrása a lakosság sarcolása volt: a bankok 304 milliárd forintot kerestek azon, hogy a megemelkedett kamatkörnyezet ellenére sem emelték a lakossági betétek kamatait, így a megtakarítók érdemi hozam nélkül maradtak.
Mesterségesen fújt lakáspiaci lufi
A hitelezési piacon az Otthon Start program indított el lavinát, aminek hatására a háztartási hitelállomány elképesztő mértékben, 15 százalékkal bővült. Bár a fix kamatozás és a szigorú jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatók (JTM) némileg tompítják a kockázatokat, az eladósodottság szintje aggasztóan megugrott.
Az átlagos hitelfedezeti mutató 59-ről 68 százalékra emelkedett, és a lakásvásárlók döntő többsége ma már képtelen hitel nélkül ingatlant venni. Ez a mesterségesen generált kereslet az MNB számításai szerint veszélyes buborékot fújt: a lakóingatlanok fundamentális túlértékeltsége egyetlen év alatt 22,5 százalékra nőtt.
A jegybank szerint a támogatott konstrukciók komoly bizonytalanságot jelentenek, ezért az állami árazási képlet újragondolását és az úgynevezett ÁKK-szorzó azonnali eltörlését javasolják.
Rejtett aknák: Babaváró és a 125 milliárdos kamatstop-pofon
Bár az MNB stressztesztjei alapján a bankok egy drasztikus GDP-visszaeséssel és jelentős forintgyengüléssel járó extrém gazdasági sokknak is ellenállnának, a felszín alatt komoly aknák ketyegnek:
-
Vállalati hitelek: A szektor 7,3 százalékos hitelbővülését szintén a támogatott programok tolták meg, ám ezek nem vontak be új szereplőket: az új felvevők 70 százaléka már eleve eladósodott vállalat volt. A cégek magas likviditása miatt itt mérsékeltek a kockázatok, bár egy esetleges energiaár-emelkedés még hozhat meglepetéseket.
-
Bedőlő babavárók: A jegybank kiemelt kockázatként kezeli a babaváró kölcsönöket, mivel a szerződések mintegy ötödénél (20%) a mai napig nem teljesült a kötelező gyermekvállalási feltétel.
-
A kamatstop-csapda: A legjelentősebb közvetlen veszélyt a kamatstop kivezetése jelenti. Ha a korlátozást kompenzációs intézkedések nélkül, azonnal megszüntetnék, az a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) miatt egyetlen lépésben 125 milliárd forintos átértékelési veszteséget zúdítana a bankszektorra.
