Átfogó, strukturális és ideológiai megújulást sürget a hazai könyvpiacon a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetsége (MKÉSZ). A szakmai szervezet a 97. Ünnepi Könyvhét alkalmából hozta nyilvánosságra azt a radikális, 12 pontos reformcsomagot, amely nemcsak a könyvszakma gazdasági viszonyait rendezné át, hanem az utóbbi évek leginkább vitatott kulturális intézkedésének, a „könyvfóliázásnak” az azonnali eltörlését is követeli. A kezdeményezésre a kormányoldalról is meglepően gyors reflexió érkezett -írja az Újszó.
Elég volt a kötelező fóliázásból és a vesszőhibákból
A hazai könyvszakmát 2023 óta bénítja az úgynevezett gyermekvédelmi törvény azon passzusa, amely előírja, hogy a homoszexualitást vagy a nemi identitás kérdéseit megjelenítő kiadványokat csak zárt, átlátszatlan csomagolásban szabad forgalmazni. Az MKÉSZ szerint ez a gyakorlat durván korlátozza a kiadói szabadságot és a kulturális sokszínűséget.
A törvény abszurditását jól példázza a Líra könyvkereskedelmi vállalat esete, amelyre korábban 12 millió forintos fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki, amiért fólia nélkül árusította a fiatalok körében rendkívül népszerű, két tinédzser fiú szerelméről szóló Heartstopper (Fülig beléd zúgtam) című kötetet. Bár a Fővárosi Törvényszék egy, a törvényszövegben maradt vesszőhiba miatt első fokon megsemmisítette a büntetést, a Kúria végül hatályon kívül helyezte a döntést. Az MKÉSZ hangsúlyozza: a könyvkultúra fejlődéséhez elengedhetetlen a politikai befolyástól mentes, szabad témaválasztás biztosítása.
Trösztellenes lépések és az Alexandra-csőd kivizsgálása
A fólia eltörlése mellett a 12 pontos csomag mélyreható gazdasági beavatkozásokat javasol a terjesztői monopóliumok megtörésére. Galambos Ádám, az MKÉSZ elnöke kiemelte, hogy a szervezet már 2017 óta küzd a kis- és közepes kiadók védelméért.
A gazdasági stabilitás érdekében a szövetség az alábbi pontokat követeli:
-
A könyvterjesztői és a könyvkiadói ágazat közötti káros piaci összefonódások szigorú korlátozását,
-
A könyvnagykereskedelmi árrés törvényi maximalizálását 50 százalékban, amivel lélegzetvételhez juttatnák a független műhelyeket,
-
Az e-könyvek áfájának 5 százalékra történő drasztikus csökkentését,
-
Egy transzparens, szakmai alapú könyvtámogatási rendszer felállítását, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) csorbult szakmai tekintélyének helyreállítását.
A csomag politikai szempontból egyik legforróbb pontja az Alexandra könyváruház-hálózat közel egy évtizede húzódó, máig lezáratlan csődjének teljes körű kivizsgálása, illetve a felelősség jogi megállapitása, amely annak idején számtalan hazai kiadót sodort a tönk szélére.
Tarr Zoltán máris lépéseket ígér
A szakma segélykiáltása úgy tűnik, nyitott fülekre talált az új kormányzatnál. Tarr Zoltán kulturális miniszter az Ünnepi Könyvhét hivatalos megnyitóján elmondott beszédében – bár közvetlenül nem nevesítette az MKÉSZ pontjait – több olyan bejelentést tett, amelyek egybevágnak a kiadók követeléseivel.
A tárcavezető megerősítette, hogy a kormány megkezdte a korábban „gyermekvédelemre” hivatkozva bevezetett, de a gyakorlatban működésképtelennek bizonyuló jogszabályok teljes körű felülvizsgálatát. Ez a miniszteri jelzés a szakértők szerint egyértelműen arra utal, hogy a kormányzat napokon belül kezdeményezheti a könyvfóliázási kötelezettség végleges eltörlését vagy radikális enyhítését, helyreállítva a magyar könyvpiac normális működési környezetét.
