Vasárnap lejárt a 2023-ban elfogadott európai uniós bértranszparencia-irányelv átültetésének határideje – Magyarország azonban nem tette meg a szükséges jogalkotási lépéseket. A mulasztás kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után, miközben a nemek közötti bérszakadék továbbra is az EU legmagasabbjai közé sorolja Magyarországot.
Az Amnesty International Magyarország megkeresésére az új kormány illetékesei megerősítették: a korábbi Nemzetgazdasági Minisztérium haladékot sem kért, vagyis Magyarország azonnal csúszásba került. Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország szakértője számokkal is szemléltette a helyzetet: a nők átlagosan 17 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál, ami havi nagyjából 130 ezer forintos, éves szinten mintegy 1,5 millió forintos mínuszt jelent.
Mit ír elő az irányelv?
Az uniós szabályozás alapján a munkavállalóknak joguk van írásban tájékoztatást kapni arról, hogy az adott munkavállalói kategóriában nemek szerinti bontásban mekkora az átlagos bérszint. A munkavállaló szabadon közzéteheti a fizetését – ezt üzleti titokra hivatkozva a munkáltató nem tilthatja meg. A munkáltatóknak nyíltan közölniük kell a fizetésemelés nemi szempontból semleges feltételeit, és meg kell adniuk az állásra jelentkezőknek a várható bérsávot is.
Az Amnesty International Magyarország évek óta együttműködik hazai cégekkel, munkáltatókkal és szakszervezetekkel a bérszakadék felszámolásán, és javaslataikat mind az előző, mind az új kormánynak eljuttatták. A szervezet szerint most már a Tisza-kormány és az új országgyűlés felelőssége, hogy az irányelvet minél előbb és minél teljesebb formában a magyar jogrendszer részévé tegye.
