Fontos, a színfalak mögötti módosítást vezetett be a Tisza-kormány a hazai üzemanyagpiacon. A hétfő esti Magyar Közlönyben megjelent rendelet értelmében a kabinet megemelte a stratégiai üzemanyagkészletekből felszabadított benzin és gázolaj értékesítési árát -szúrta ki a Portfolio.
Rendkívül fontos hangsúlyozni, hogy az intézkedés közvetlenül nem érinti a benzinkutakon látható, lakosság által fizetendő védett fogyasztói árat, azaz az ársapka egyelőre érvényben marad. A rendelet a háttérben működő ellátási lánc beszerzési árszintjét korrigálja felfelé, ami a piaci realitásokhoz közelebb hozva igyekszik csökkenteni a költségvetésre és a készletekre nehezedő jövőbeni nyomást – ám ennek az árát most a piaci szereplők fizetik meg.
Drágul a beszerzés: Így változnak a nettó árak
A Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter által jegyzett módosítás a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) által értékesített, korábban felszabadított készletek árazási képletét írja át. Az összegek jövedéki adó, áfa és készletezési tagi hozzájárulás nélkül értendők:
-
95-ös benzin: A közvetlen nettó beszerzési ár literenként 270,25 forintról 283,45 forintra emelkedik (+13,2 forint).
-
Gázolaj (dízel): A nettó ár literenként 300,48 forintról 310,47 forintra nő (+10 forint).
A jogszabály egyúttal azt a maximális nettó árat is megemelte, amelyen ezek a nagykereskedők továbbadhatják a terméket a viszonteladóknak (kiskereskedelmi kutaknak). Ez a benzinnél 286-ról 290,95 forintra, a gázolajnál pedig 315-ről 317,97 forintra módosul. Jogi kitétel, hogy a megemelt tarifák kizárólag az új szerződésekre és a rendelet hatálybalépése után jóváhagyott lehívásokra vonatkoznak, a korábbi tételekre visszamenőleges hatályuk nincs.
Satuba fogva: Brutálisan szűkül a benzinkutak árrése
A matek mögött komoly piaci feszültség húzódik meg. Mivel a kormány a nagykereskedelmi beszerzési árat jóval nagyobb mértékben emelte meg (10–13 forinttal), mint amilyen mértékben a viszonteladási plafont megengedte (3–5 forint), a közvetlenül a stratégiai készletből vásároló nagykereskedők árrése drasztikusan beszűkül.
A legsúlyosabb helyzetbe azonban a kiskereskedők, vagyis maguk a benzinkutak kerülhetnek. Mivel a kormány a kutakon kérhető végső fogyasztói árat fixen tartja (védett ár), miközben a mögöttes beszerzési árakat a jelenlegi döntéssel feljebb tolta, a benzinkutak kiskereskedelmi marzsa szintén komoly nyomás alá kerül. Ez sok kisebb vagy független kút esetében újra a rentabilitás határára sodorhatja az üzemeltetést.
Miért lépett a kormány, és mikor vezetik ki a rendszert?
A módosítás egy korábbi, május 14-i rendeletet korrigál, amikor a kormány a piaci zavarok elkerülésére 150 millió liter benzint és 425 millió liter gázolajat szabadított fel a nemzeti tartalékból. A túl olcsón kitárolt üzemanyag miatt ugyanis Magyarország stratégiai kőolaj- és üzemanyagkészletei márciusban történelmi mélypontra zuhantak. Mivel ezeket a készleteket a törvény értelmében záros határidőn belül – a drága világpiaci áron – vissza kell pótolni, a mostani emeléssel a kormány mérsékelni kívánja azt a hatalmas pénzügyi rést és veszteséget, amit végül a költségvetésnek vagy a szektornak kellene lenyelnie.
A védett áras rendszer fenntartásáról Magyar Péter miniszterelnök még április közepén állapodott meg Hernádi Zsolttal, a Mol vezérigazgatójával, rögzítve, hogy az intézkedés nem terhelheti a büdzsét. Bér a nemzetközi olajárak csökkenő trendet mutatnak, és a Tisza győzelme után a forint is látványosan megerősödött, a kormány és a Mol mindeddig mélyen hallgat arról, hogy pontosan milyen forintárfolyam és hordónkénti olajár mellett látják majd elérkezettnek az időt a torzító, az importot teljesen elapasztó védett ár végleges kivezetésére.
