A Budapest Airport 2024-ben története során először érte el a 17,6 milliós utasforgalmat és közel 300 ezer tonna légi árut kezelt, miközben a NAV adatai szerint az e-kereskedelmi küldemények száma az EU-n kívülről több mint 50 százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy az államkasszába befolyt osztalék, 100 milliárd forint, akár közvetlenül is javíthatja a költségvetés helyzetét, miközben a mindennapi szolgáltatásokra fordítható források is nőhetnek.
E-kereskedelem és vámkezelés: mi változik a gyakorlatban?
A NAV adatai szerint 2025-ben 165 millió küldemény érkezett nem uniós országból Magyarországra, ezeknek csupán 16 százaléka volt hazai címzett. A kiscsomagok több mint 90 százaléka repülőgéppel érkezik, ezért a repülőtér stratégiai szerepe kiemelkedő.
-
A NAV röntgenberendezésekkel, fizikai ellenőrzéssel és szolgálati kutyákkal vizsgálja a gyanús csomagokat.
-
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a biztonságos áruforgalom, a fogyasztók védelme és a tisztességes kereskedelem mind hozzájárul az ország gazdasági stabilitásához.
Az államnak és a pénztárcádnak is jót tesz
A Ferihegyi repülőtér visszavásárlása kritikus bevételi forrást jelent. A 100 milliárd forintos osztalék mellett a növekvő nemzetközi utasforgalom és árbevétel közvetetten az állami szolgáltatások minőségét és elérhetőségét is javíthatja.
-
2024-ben a Budapest Airport 17,6 millió utast és 300 ezer tonna árut kezelt.
-
A Tisza Párt kritikája ellenére a reptér jövedelmező üzletág, amire a jelenlegi gazdasági környezetben ritkán lehet példát találni.
A ferihegyi repülőtér eredményei nem csupán számok. Ha az állam kasszája erősebb, az közvetetten befolyásolja a közszolgáltatásokat, az adóterheket, és a gazdaság egészének stabilitását.
