Az Európai Bizottság több területen is kifogásolja Magyarország uniós jogszabályoknak való megfelelését, és új eljárásokat indított az ország ellen.
Az Európai Bizottság öt különböző ügyben indít kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, köztük a Mohu Zrt.-nek adott 35 éves hulladékgazdálkodási koncesszió miatt – derült ki a testület hivatalos közleményéből - írta a Telex.
A Bizottság szerint a koncesszió odaítélésekor diszkriminatív jogosultsági kritériumokat alkalmaztak, ráadásul a koncesszió időtartama is meghaladja az uniós irányelvekben megengedett keretet. A testület azt is kifogásolja, hogy a magyar állam a szerződés eredeti feltételeit az EU-s szabályok megsértésével módosította. A 35 évre szóló koncesszió már a kiírás pillanatától komoly szakmai és versenyjogi aggályokat váltott ki, a magyar hulladékpiac szereplői szerint lényegében a Molra szabták a feltételeket.
A magyar kormánynak két hónapja van reagálni a Bizottság kifogásaira. Ha ezt nem teszi meg, vagy a válaszok elégtelenek, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet, ami az eljárás következő szintje.
Újabb eljárások: kibertámadások, költségmentesség, kazántámogatások, útdíj
A hulladékkoncesszió mellett négy másik ügyben is lép az Európai Bizottság:
• Kibertámadások elleni irányelv:
Magyarország – Észtországgal és Lengyelországgal együtt – nem ültette át megfelelően a kibertámadásokról szóló uniós jogszabályt, különösen a jogellenes lehallgatásra és eszközhasználatra vonatkozó rendelkezéseket.
• Költségmentesség büntetőeljárásokban:
A Bizottság szerint Magyarország nem biztosít minden érintett számára hozzáférést a jogi segítségnyújtáshoz. Gond az is, hogy a jogi segítség sok esetben csak külön kérelemre jár, ami szembemegy az uniós minimumszabályokkal.
• Fosszilis kazánok támogatásának kivezetése:
Magyarország – Észtország és Olaszország mellett – nem teljesítette maradéktalanul a fosszilis tüzelésű kazánok pénzügyi ösztönzőinek 2025-ig történő kivezetéséről szóló uniós kötelezettségeket.
• Útdíj- és matrica-szabályok:
Az Eurovignette irányelv helytelen magyar átültetését kifogásolja a Bizottság. Problémás például, hogy az időalapú útvonaljegy csak 120 percig érvényes, ami hátrányosan érinti az alkalmi úthasználókat, köztük a turistákat.
Az érintett országoknak mindegyik ügyben két hónap áll rendelkezésre a válaszadásra.
