Rendkívüli sebességre kapcsolt az Alkotmánybíróság (AB), miután Sulyok Tamás köztársasági elnök csütörtök délután bejelentette: a Tisza-párti kormány elmozdítási kísérletei miatt a testülethez fordul jogértelmezésért. Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke péntekre már ki is szignálta az aktát az egyik alkotmánybíróra. Bár a főtitkár közlése szerint az előadó bíró neve a törvényi szabályozás miatt egyelőre nem nyilvános, az AB honlapjára feltöltött adatokból egyértelmű, hogy a beadványt abszolút prioritásként, soron kívül kezelik -írja a 444.
Sulyok Tamás a Fidesz által épített falakba ütközhet
Az államfő helyzete pikáns közjogi csapdát rejt, amire Mécs János alkotmányjogász, az ELTE adjunktusa és a TASZ szakértője mutatott rá. Sulyok Tamás ugyanis éppen annál a testületnél keres menedéket, amelynek mozgásterét és jogköreit a Fidesz 2013-ban – az Alaptörvény-módosítások révén – a végletekig szűkre szabta.
A hatályos szabályok szerint a magyar Alkotmánybíróság:
-
Kizárólag eljárási, formai hibák miatt vizsgálhat és semmisíthet meg egy Alaptörvény-módosítást.
-
Tartalmi alapon – vagyis az alapján, hogy az új passzusok ellentmondanak-e az alkotmány szellemiségének vagy többi cikkének – nem kaszálhatja el a parlamenti döntéseket.
Ez a szigorítás annak idején pont azt a célt szolgálta, hogy a kétharmados többség politikai akarata szerint formálhassa az Alaptörvényt, felülírva a korábbi AB-döntéseket. Érdekesség, hogy Sulyok Tamás 2014-ben lett az AB tagja, majd 2016-tól nyolc éven át éppen ennek a korlátozott jogkörű testületnek az elnökeként tevékenykedett. Most viszont pont ebből a jogi szorításból próbálja megtalálni a kibúvót.
A jogi trükk: Alkotmánymódosítás-e az egyedi határozat?
Sulyok Tamás beadványának lényege egy rafinált elméleti kérdésen alapul. Az államfő azzal érvel, hogy a Tisza-kormány azon politikai nyilatkozatai, amelyek egyes közjogi méltóságok (példával élve: a „Fidesz-bábok”) elmozdítását célozzák, nem általános érvényű jogszabályokat hoznának, hanem egyedi élethelyzetek politikai rendezésére irányulnak.
Sulyok szerint az AB-nek ki kellene mondania, hogy az ilyen személyre szabott, egyedi aktusok fogalmilag nem minősülnek valódi alaptörvény-módosításnak. Amennyiben a testület ezt Sulyok vágyai szerint értelmezné, a szereplőket nem kötnék a 2013-as korlátozások, és a testület tartalmi alapon, alkotmányellenességre hivatkozva azonnal megsemmisíthetné a kormány leendő törvényjavaslatát.
Három forgatókönyv és a politikai felfordulás
A 15 tagú Alkotmánybíróságnak teljes ülésen kell döntenie az ügyben. Mivel a testület júniusban eddig minden kedden ülésezett, a döntés-előkészítés akár már a jövő héten megkezdődhet. A politikai és jogi elemzők alapvetően három kimenetelt látnak:
-
Dodonai, kitérő válasz: Az AB elmossa a kérdést, amivel gyakorlatilag magára hagyja Sulyok Tamást.
-
Elutasítás: A Fidesz-kötődésű bírók többsége nemet mond a trükkös értelmezésre, ami Sulyok politikai és közjogi bukását jelentené.
-
A politikai bomba: Az AB többsége helyt ad Sulyok érvelésének. Ez totális közjogi háborút robbantana ki az Alkotmánybíróság és a kormányzó Tisza Párt között.
Magyar Péter: Készül a megoldás a kutyakomédiára
Közben a kormányoldalról Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön egyértelművé tette: bár a kabinet hivatalosan még nem tárgyalta a konkrét normaszöveget, a háttérben már gőzerővel készül az a jogi javaslat, amely „megoldja ezt a kutyakomédiát”.
A miniszterelnök továbbra is fenntartja, hogy Sulyok Tamás méltatlanná vált a hivatalára, így távoznia kell. A Tisza Párt elnöke korábban május 31-ig adott ultimátumot a fidesz-kétharmados kinevezetteknek az önkéntes lemondásra, ám ennek senki nem tett eleget. A Political Capital elemzőintézet szerint a határidő eredménytelen lejárta politikai kockázatot hordoz a Tisza számára, hiszen a választók egy része csalódott, hogy a radikális ígéretek után a kormány nem állt elő azonnal a jogi megoldással – Sulyok mostani AB-akciója pedig tovább nyújthatja az időhúzást.
