Már az év első hét hónapjában több ezermilliárd forinttal emelkedett a költségvetés kiadási oldala, a kormány ugyanis saját hatáskörben döntött olyan többletkiadásokról, amelyek eredetileg nem szerepeltek a költségvetési törvényben – derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) adataiból - számolt be róla a Népszava.
Túltervezett büdzsé
A parlament tavaly decemberben 42 851 milliárd forintos kiadással fogadta el az idei költségvetést, ehhez képest a kabinet július végére 46 602 milliárd forintra emelte az előirányzatot. Ez nettó 3750 milliárd forintos növekedést jelent, az átcsoportosítások nélkül.
Honvédelem, belügy és egészségügy a legnagyobb nyertesek
A kiadásnövelés részben az úgynevezett „felülről nyitott” tételekből áll, mint a nyugdíj vagy a korábban jóváhagyott, de késve teljesülő honvédelmi beszerzések. A Honvédelmi Minisztérium előirányzata például közel 958 milliárddal nőtt, döntően a Magyar Honvédség támogatására.
A Belügyminisztérium kiadásai is hatalmasat ugrottak: az igazgatási működési költségeket 21 milliárdról 432 milliárdra emelték, de a rendőrség is 57 milliárddal, az egészségügyi intézmények pedig 174 milliárddal kaptak többet.
Pluszpénzek kedvezményezetteknek
Egyes intézmények kiemelkedő támogatásban részesültek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem például 20 milliárddal kapott többet, ami több mint 50 százalékos emelés az eredeti kerethez képest. A Budapest–Belgrád vasútvonal építésére is jutott extra forrás: a projekt idén 220 milliárd forintot kap, amelyből jelentős részt Mészáros Lőrinc érdekeltségei és kínai partnerei valósítanak meg.
Rekordkiadások kommunikációra
A kormányzati kommunikációra szánt keret is jelentősen túllépte a tervezettet: a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda az eredeti 39,5 milliárdos keretet 69,3 milliárdra emelte. Ez az összeg a nemzeti konzultációkat és a kormányzati kampányokat fedezi, és szakértők szerint még tovább nőhet az év végéig.
Egyre nagyobb hiány
A többletkiadások jelentős része úgy született, hogy a kormány a parlament megkerülésével határozott róluk. Szakértők szerint ez a gyakorlat tovább növeli a költségvetési hiányt és az államadósságot, miközben átláthatatlanná teszi a kiadások felhasználását.
