Az elmúlt napokban bizonytalanság övezte, mekkora lesz a 2026-os minimálbér-emelés mértéke. Bár a hét végén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter még arról beszélt az RTL Híradónak, hogy reálisabban csak kétszámjegyű, azaz legalább 10 százalékos emelés képzelhető el, kedden a budapesti AI Summiton már másképp fogalmazott: a cél továbbra is a 13 százalékos növekedés.
A tárcavezető hozzátette: az emelésért „küzdeni kell”, mert nem automatikus, és a döntés elsősorban a munkáltatókon és a munkavállalókon múlik. A kormány a szociális hozzájárulási adó csökkentésére is nyitott lenne a munkaadói terhek enyhítése érdekében - írta a Telex/G7.
A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán tavaly elfogadott megállapodás szerint 2025-ben 9, 2026-ban 13, 2027-ben pedig 14 százalékkal nőne a minimálbér. Az egyezséghez makrogazdasági előrejelzés is tartozik, amelynek jelentős eltérése esetén újratárgyalhatják a számokat.
A gazdasági növekedés ugyan jóval lassabb az eredeti tervekhez képest, az infláció viszont magasabb, a bérek pedig gyorsabban nőnek, így összességében az eltérés nem biztos, hogy átlépi a szükséges egy százalékpontos küszöböt. Ezért jogi értelemben nincs kötelező újratárgyalási kényszer, közgazdasági szempontból viszont felmerülhet.
A politikai logika azonban azt diktálja, hogy a kormány a választások előtti hónapokban igyekszik javítani a hangulatot. Erre utal az is, hogy a jövedékiadó-emelést fél évvel elhalasztanák, így az üzemanyagárak a voksolás előtti időszakban emiatt biztosan nem emelkednek. Nagy Márton nyíltan fogalmazott: „naiv dolog lenne azt várni, hogy egy kormány ne költsön többet a választások előtt”.
