A kormány szerdán döntött arról, hogy az állami intézményeket nem lehet 18 Celsius-foknál melegebbre felfűteni. Az Index annak járt utána, vajon mindez milyen hatással lehet a hivatalokban dolgozók egészségére.
Pintér Ferenc meteogyógyász, a Meteo Klinika igazgatója az Indexnek nyilatkozva azt mondta, hogy a hőérzet – természetes körülmények között – akár 10-15 fokkal is eltérhet attól, amit a hőmérő mutat.
A szakember elmondta: a kérdés összetett, hiszen az sem mindegy, milyen a fűtés az adott épületben. A sugárzott hőt jobban érzik az emberek, mondhatni melegebbnek érzik a helyiséget, ha mondjuk infrasugárzóval fűtenek, vagy radiátoros fűtési rendszer van, ahol a fűtőegységnek is van hősugárzása. Ha huzatos a hely, akkor a beállított hőmérsékletnél lényegesen hűvösebbnek érezhetik az adott teret.
Ugyanakkor tény, hogy olyan munkahelyen, ahol folyamatosan mozognak a munkavégzők, a kormány által megállapított hőmérsékleti plafon elegendő, ám ez a hivatalokban végzett ülőmunkák esetében teljesen más helyzetet teremt.
Ha valaki napi több órában ül egy viszonylag hűvösebb helyiségben, ahol tartósan alacsony a hőmérséklet, akkor az erek beszűkülnek, az ember fázni kezd, diszkomfortérzete lesz, és a teljesítőképessége is csökken. Pintér Ferenc szerint a megfelelő öltözködés, a forró tea és a munkavégzés megszakítása kisebb mozgással, sétákkal sokat javíthat a helyzeten.
Ha valaki napi több órában ül egy viszonylag hűvösebb helyiségben, ahol tartósan alacsony a hőmérséklet, akkor az erek beszűkülnek, az ember fázni kezd, diszkomfortérzete lesz, és a teljesítőképessége is csökken Fotó: freepik.com
Nos, a hidegérzeten biztosan, ám mi van akkor, ha valaki ezen rendelkezés hatására beteg lesz, és emiatt többnapos hiányzással kiesik a munkából. Ugyanis Nagy Marcell igazságügyi foglalkozásorvostan-szakértő szerint fel kell készülni arra, hogy a megfázások, a fertőzések gyakoribbak lehetnek a munkavállalók között.
A szakember elmondta, a munkáltató adhat olyan hozzájárulásokat a dolgozóinak, amelyek az adott munkakörnyezetben kompenzálhatják a körülményeket. Ilyen lehet például a védőfelszerelés vagy a védőital, amelyet eddig jellemzően a nagy melegben kellett biztosítaniuk a munkáltatóknak.
Ráadásul a tartós megbetegedés miatt akár pereskedésre is sor kerülhet. A munkajogi perek egy részében egyébként gyakorta szerepel a munkakörnyezetből eredő körülmények vizsgálata. Olyan esetekben, amikor valaki tartós egészségkárosodást szenved, a bizonyítási indítványokban felmerülnek a munkavégzés körülményei, feltételei.
