Súlyos környezetszennyezés gyanúja merült fel a komáromi ipari park területén. A Greenpeace Magyarország egy helyi civil kezdeményezés riasztása után mintát vett az ipari park egyik belső víztározójából, a laboratóriumi elemzés pedig kimutatta az akkumulátorgyártás során rutinszerűen használt, reprodukciós képességeket károsító (magzatkárosító) hatású oldószert, az N-metil-pirrolidont (NMP).
A vizsgálat előzménye, hogy az „ÉBRESZTŐ KOMÁROM!” nevű civil csoport tagjai június elején arra lettek figyelmesek, hogy a víztározó felszínén és a nádas szélén körülbelül egy tucatnyi nagy testű haltetem lebeg. A helyiek jelzése szerint a helyzet azért is rendkívül aggasztó, mert amikor a tározóban kritikusan megemelkedik a vízszint, a felesleget közvetlenül a Dunába emelik át.
Feketén-fehéren a mérgező oldószer
A zöldszervezet szakemberei június 8-án vettek mintát a tóból, amelyet akkreditált laboratóriumban vizsgáltattak be. A hivatalos vizsgálati jegyzőkönyv szerint:
A vízmintában 5 mikrogramm per liter koncentrációban mutatták ki az N-metil-pirrolidon (NMP) jelenlétét.
Bár a szervezet a nehézfémek (kobalt, lítium, nikkel), a fluorid és a szerves karbonátok szintjét is ellenőrizte – ezek a mostani mérés során nem haladták meg a megengedett egészségügyi határértékeket –, az NMP jelenléte önmagában is komoly kockázatot jelent. A Greenpeace ráadásul kiemelte: egyáltalán nem zárható ki, hogy más, a mostani tesztek során nem vizsgált vegyi anyagok is bekerültek a vízgyűjtőbe.
Az érintett ipari park területén jelenleg több olyan üzem is működik, amelynek technológiája szorosan kapcsolódik a kimutatott vegyülethez. Itt található a JWH NMP-feldolgozóüzeme, az Enchem Hungary Kft. elektrolitgyára, valamint az SK On és az SK Battery gigantikus akkumulátorgyárai is. Ezen gyárak biztonsági működését és környezeti terhelését a helyi lakosság és a környezetvédők már korábban is többször élesen bírálták.
Joghézag védi a szennyezőket?
A Greenpeace felhívta a figyelmet a hazai környezetvédelmi szabályozás egy elképesztő hiányosságára: míg a levegőbe bocsátott NMP mennyiségét korábban – éppen a zöldszervezet jogi fellépése nyomán – sikerült a komáromi SK-gyárak esetében a korábbi, rendkívül laza 150 milligrammról a jóval szigorúbb 1 milligramm per köbméteres szintre leszorítani, addig
a hatályos magyar jogszabályokban a felszíni és a felszín alatti vizekre vonatkozóan egyszerűen nincs meghatározva törvényi határérték az NMP-re.
Annak hivatalos és jogi tisztázása, hogy a magzatkárosító oldószer pontosan melyik akkumulátoripari üzemből vagy technológiai mulasztásból adódóan szivárgott a környezetbe, a hatóságok feladata. A Greenpeace éppen ezért hivatalos bejelentést tett az ügyben, és a mérgezés körülményeinek azonnali, átfogó kivizsgálását követeli a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivataltól.
