Megjelent a világ egyik legelismertebb felsőoktatási elemző cége, a brit Quacquarelli Symonds (QS) egyetemi világrangsorának 2027-es, immár 23. kiadása. A tíz rangsorolt magyar egyetem számára felemás mérleget hozott az új lista: miközben az európai középmezőnyben sikerült megkapaszkodni, a hazai intézmények 60 százaléka – számszerűen hat egyetem – lejjebb csúszott az egyre élesedő globális versenyben. Három egyetem megvédte pozícióját, és mindössze egyetlen hazai intézmény tudott előrelépni -írja az Index.
A QS szakértői szerint a visszaesés mögött nem feltétlenül a magyar oktatás színvonalának romlása áll, hanem az a globális trend, miszerint az ázsiai és közel-keleti egyetemek elképesztő tempóban és tőkével törnek előre, amellyel a kontinensünk nehezen tartja a lépést. Ez a jelenség egész Európát sújtja: a vizsgált 35 európai országból 22-ben több egyetem rontott, mint amennyi javítani tudott.
Trónfosztás a hazai élbolyban: az ELTE az új listavezető
Az idei rangsor legnagyobb hazai szenzációja, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lett Magyarország legjobb egyeteme. Az ELTE paradox módon úgy szerezte meg a trónt, hogy maga is rontott: a tavalyi 584. helyről az 595.-re csúszott vissza. A korábbi első, a Debreceni Egyetem azonban jóval nagyobbat esett – az 563. helyről kereken a 600.-ra –, így az ELTE lényegében a mérsékeltebb visszaesésének köszönhetően vette át a vezetést.
A képzeletbeli hazai dobogó harmadik fokán a Szegedi Tudományegyetem áll, amely a 597. helyről a 633.-ra csúszott vissza. A többi hazai egyetem eredménye szintén vegyes képet mutat:
-
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a 711–720-as sávból a 751–760-asba esett vissza.
-
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) mintegy ötven helyet veszítve a 791–800-as kategóriába került.
-
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és az Óbudai Egyetem tartották helyüket az 1001–1200-as sávban.
-
A Miskolci Egyetem viszont kiesett az első 1400 közül, és a 1401+ kategóriába szorult.
A negatív spirálból egyedül a veszprémi Pannon Egyetem tudott kitörni, amely az egyetlen feljövő magyar intézményként a 1201–1400-as sávból sikeresen feltornázta magát az 1001–1200-as csoportba, elsősorban az oktató-hallgató arány látványos javításával és a megduplázott fenntarthatósági pontszámaival.
Mit mondanak a rektorok?
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora szerint a néhány helyezésnyi elmozdulás természetes egy olyan mezőnyben, ahová idén közel száz új intézmény lépett be. Hangsúlyozta, hogy egyetemük a legtöbb paraméterben magasan a világátlag felett van, ám a nemzetközi láthatóságon még javítaniuk kell.
Kovács Levente, a stabilan teljesítő Óbudai Egyetem rektora büszkeségét fejezte ki a közösségi oldalán, kiemelve, hogy az oktatónkénti idézettségben és a nemzetközi oktatói állomány arányában is javítani tudtak – pont azokon a területeken, amelyek hagyományosan a magyar felsőoktatás gyenge pontjai.
A nemzetközi élmezőnyben egyébként nincs új a nap alatt: az amerikai MIT (Massachusetts Institute of Technology) zsinórban tizenötödik éve érinthetetlenül őrzi az első helyét, mögötte a brit Imperial College London és a Stanford osztozik a dobogón.
Léket kapott a hajó, de jön a kormányzati mentőöv?
Bár a magyar diplomák elhelyezkedési mutatói és a nemzetközi kutatási kapcsolatok erősek, a hazai felsőoktatás komoly strukturális problémákkal küzd. Különösen fájó pont a nemzetközi oktatók alacsony aránya: ezen a téren egyetlen magyar egyetem sem tudott bekerülni a világ legjobb 800-asa közé.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a Tisza-kormány egyik első intézkedéseként visszavonta a külföldi kutatók Magyarországra csábítását célzó Élvonal Alapítvány többszáz milliárd forintos finanszírozását, ami a szakértők szerint komoly léket ütött a hazai kutatási kapacitások hajóján.
Tanács Zoltán, a Tisza-kormány tudományos és technológiai minisztere azonban igyekezett megnyugtatni a kedélyeket. Ígérete szerint a kormány azonnali párbeszédet kezdeményezett az egyetemekkel, és a kutatásra szánt források fokozatos, radikális növelését tervezi: a cél az, hogy a kormányzati ciklus végére a kutatás-fejlesztési ráfordítások elérjék a GDP 2 százalékát, hosszabb távon pedig megközelítsék a 3 százalékos európai élvonalat. Az eredményeket a szakma a hónap végén, a Budapesten megrendezésre kerülő QS Higher Education Summit Europe konferencián elemzi majd részletesen.
