Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerda reggel a Rákospalota-Újpest vasútállomáson jelentette be a Baross Gábor Program részleteit. A kormányfő korábban a magyar történelem egyik legnagyobb vasútfejlesztési programjaként hivatkozott az intézkedéscsomagra, amelynek célja, hogy a vasúti hálózat utazási időben is felvegye a versenyt az autós közlekedéssel. A program tíz évre szól, összesen 3550 milliárd forintos keretösszegben.
Magyar Péter szerint évtizedes lemaradást kell ledolgozni: elmondása szerint a vasúti kocsik átlagéletkora négy évtizedes, a vasúti ülőhelyek majdnem fele klímahiányos, a hálózat 40 százalékán pedig sebességkorlátozás van érvényben. A sajtótájékoztatót megelőzően a miniszterelnök és Vitézy Dávid vonattal érkezett az állomásra, a Nyugati pályaudvaron azonban egy férfi megállította és leköpte a kormányfőt, aki jó egészséget kívánt neki.
Hat fejlesztési irány
Magyar Péter hat fejlesztési irányt jelentett be: versenyképes eljutást minden megyeszékhelyre 100 kilométer per órás átlagsebességgel, a vasúti és buszmenetrendek összehangolását, az elővárosi vasút és a tram-train rendszerek bővítését, a fővárosi régió fejlesztését, a vasúti áruszállítás növelését, valamint a nemzetközi és régiós kapcsolatok erősítését. Mint mondta, ez egy 15 éves vasútfejlesztési folyamat első napja, amelyhez a forrás biztosított.
Vitézy Dávid a bejelentésen Lázár János volt miniszter időszakát „vasútrombolásnak” nevezte, és úgy fogalmazott, hogy a program egy 1968 óta tartó, a közútfejlesztést előtérbe helyező folyamatot zár le. Az uniós forrásokról szólva a miniszter kiemelte, hogy azokat valóban közcélú beruházásokra fordítják.
„Hazahoztuk az uniós forrásokat, és valóban az emberek érdekeit szolgáló beruházásokra fogják elkölteni. Nem lombkoronasétányra, és nem vári minisztériumi épületekre.” – mondta Vitézy Dávid
Elavult kocsik, új beszerzések
Vitézy szerint a következő hét évre 950 milliárd forintra kapott kötelezettségvállalási engedélyt Magyarország, a teljes, 3550 milliárdos költségvetés léptékét pedig Ausztriáéhoz hasonlította, hozzátéve, hogy ezzel az osztrák szintet még nem érik el. Kiemelte, hogy tavaly mindössze 20 milliárd forintot fordítottak vasútfejlesztésre. A miniszter szerint a vasúti kocsik átlagéletkora 43 év, a pályahálózat 42 százalékán van sebességkorlátozás, a vonalak 73 százalékán nincs utastájékoztatás, és a kocsiknak csupán 32 százalékában működik zártrendszerű mellékhelyiség.
A tervek szerint lecserélik az Intercity-flottát: 35 új, 400-500 fős motorvonat beszerzését indítják el, emellett 42 darab, 120 méteres, klimatizált HÉV-szerelvényt kívánnak vásárolni, ennek első eredményei a ciklus végére várhatók. Vitézy Dávid óránként induló Intercity-járatokat, a reptéri vasútvonalon koncessziós programot, valamint a hármas metró Rákospalota-Újpestig történő meghosszabbítását is szóba hozta. A tervek között szerepel a vidéki nagyvárosok elővárosi vasúthálózatának fejlesztése, a kamionforgalom vasútra terelése, az állomások kereskedelmi hasznosítása magántőke bevonásával, valamint a vasút digitalizálása is – utóbbihoz Vitézy szerint a MÁV-ot sújtó munkaerőhiány miatt is szükség van.
