Riasztó mértékben romlott a magyar költségvetés helyzete az év első negyedévében, miután márciusban az államháztartás központi alrendszere 1314 milliárd forintos mínuszt produkált. Ez az adat az elmúlt időszak legnagyobb harmadik havi deficitje, ami mögött az Economx és a Portfolio elemzése szerint egyértelműen a kormányzati kiadások kontrollálatlan megugrása áll.
Elszálló lakástámogatások és megduplázódó keretek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adataiból kiolvasható, hogy a központi költségvetés kiadásai egyetlen év alatt több mint 21 százalékkal emelkedtek, ami nominálisan 700 milliárd forintos többletterhet jelent. Különösen látványos a növekedés a családtámogatási szegmensben: a lakástámogatásokra fordított összeg 11 milliárdról 26 milliárd forintra duzzadt, míg a babaváró támogatások kifizetései 36 százalékkal nőttek.
A legnagyobb tételt azonban a költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok jelentik. Utóbbiak összege csaknem megduplázódott, 95,5 százalékos emelkedéssel elérve a 477,8 milliárd forintos növekményt. Mivel ez egy gyűjtő kategória, a pontos kormányzati döntések vagy konkrét programok, amelyek ezt a hatalmas összeget felemésztették, nem láthatóak tisztán az adatsorokból.
Pénzszórás az állami alapokból
Az elkülönített állami pénzalapoknál is szokatlan aktivitás látszik, itt a kiadások 34 százalékkal nőttek. Kiemelkedik közülük a Bethlen Gábor Alap, amelynél a kifizetések a tavalyi 7 milliárdról 21,5 milliárd forintra ugrottak meg az elmúlt hónapban. Ezzel párhuzamosan az uniós programok finanszírozása is felpörgött: márciusban 250 milliárd forintot fizetett ki az állam a tavalyi 131 milliárd után, miközben az állami beruházásokra szánt összeg is közel háromszorosára, 57 milliárdra nőtt.
Megtorpantak a bevételek
Miközben a kiadási oldal szinte minden tétele drasztikusan emelkedett, a bevételek nem tudták tartani a tempót. Az államháztartás bevételei mindössze 7,5 százalékkal bővültek, ami messze elmarad a kiadások dinamikájától.
A fogyasztáshoz köthető adóbevételek növekedése kifejezetten szerény, mindössze 3,2 százalékos volt. Bár az áfabevételek elérték a 697 milliárd forintot, a bruttó befizetések stagnálása aggasztó jel a gazdaság állapotára nézve. Az egyetlen tétel, amelynél csökkenést regisztráltak, a kamatkiadások voltak, amelyek 515 milliárdról 335 milliárd forintra mérséklődtek, ám ez sem tudta ellensúlyozni a költségvetési egyenleg történelmi mértékű romlását.
