A Tisza Párt egyik legvitatottabb, de egyben legnépszerűbb gazdaságpolitikai ígérete, a vagyonadó mögé sorra állnak be a leggazdagabb magyar nagyvállalkozók. A terv lényege: az egymilliárd forint feletti magánvagyonokra évi egyszázalékos adót vetnének ki a társadalmi igazságosság jegyében.
Bár az intézkedés elsőre a „gazdagok büntetésének” tűnhet, több érintett milliárdos szerint a rendszer fenntarthatósága érdekében szükség van a nagyobb közteherviselésre.
Kik támogatják a tervet?
A 100 leggazdagabb magyar 2025-ös listája alapján már több mint 540 milliárd forintnyi összvagyon tulajdonosa jelezte: kész fizetni.
-
Jellinek Dániel (Indotek): Támogatja az ötletet, de figyelmeztet a részletszabályok fontosságára. Szerinte az adóalap pontos megállapítása kulcskérdés a tőkekivonás elkerülése érdekében.
-
Wáberer György: A nagyvállalkozó szerint igazságtalan, hogy a „kisemberek” arányosan többet adóznak. „Örülök, ha sok adót kell fizetni, mert akkor valószínűleg sokat is keresünk” – nyilatkozta.
-
Bojár Gábor (Graphisoft): Már korábban is kiállt a javaslat mellett, hangsúlyozva a tehetősebb réteg felelősségvállalását.
A számok nyelve: Mire elég a vagyonadó?
A Blochamps Capital becslései alapján az adó nagyjából 25-30 ezer háztartást érintene, és éves szinten 160-180 milliárd forint bevételt generálna.
Ez azonban önmagában nem fedezi a Tisza másik nagy ígéretét, a személyi jövedelemadó (SZJA) csökkentését, amely várhatóan 300 milliárdos kiesést jelent a költségvetésnek. A kormánynak tehát további forrásokat vagy hatékonyságnövelést kell találnia a mérleg nyelvének beállításához.
Kritikus hangok: Elvándorlás és adóparadicsom
Nem mindenki optimista. Zsiday Viktor befektetési szakember több kockázatra is felhívta a figyelmet:
-
Vagyonmenekítés: Norvégia és Franciaország példája mutatja, hogy a vagyonadó tőke- és adóalany-elvándorláshoz vezethet. (Franciaországban emiatt később el is törölték).
-
Mérési nehézségek: Egy ingatlan vagy egy cég értékét évente pontosan megállapítani hatalmas adminisztrációs teher és vitaforrás.
-
Alternatívák: Zsiday szerint hatékonyabb lenne az osztalékadó vagy az árfolyamnyereség-adó emelése, mivel Magyarország jelenleg a gazdagok számára „szinte adóparadicsom”.
Mi lesz a következő lépés?
A részletek egyelőre kidolgozás alatt állnak. A piac és a lakosság várhatóan a Tisza-kormány májusi megalakulása után ismerheti meg a konkrét jogszabálytervezetet, amely választ ad majd arra, hogyan kerülik el a kettős adóztatást és a tőke külföldre menekülését.