Az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt – Donald Trump pedig ezzel történelmi tabut döntött le. A háború gyors győzelem helyett egy elnyúló közel-keleti válságot indíthatott el, ami világszinten is érezhető gazdasági és biztonsági következményekkel járhat.
A háború, ami túlnőtt Iránon
Az USA és Izrael légicsapásokat indított Irán ellen, „Elsöprő Düh” néven. A cél Ali Khamenei legfőbb vallási vezető és a teheráni rezsim vezetésének kiiktatása volt. Trump diadalról beszélt, de a harcok nem értek véget: Irán válaszcsapásokat indított a térségbeli amerikai bázisok és arab országok ellen.
Már az első napokban regionális háborúvá szélesedett a konfliktus:
-
az öbölbeli monarchiákban (mint Szaúd-Arábia, Kuvait, Egyesült Arab Emírségek) is becsapódások történtek,
-
a Hezbollah és a Houthik is belépett a harcokba,
-
az energiapiac pedig pániküzemmódba kapcsolt.
A Hormuzi-szoros lezárása már most is fenyegeti az olaj- és gázszállítmányokat, ami azonnal árrobbanást hozhat világszerte – így a magyar pénztárcákban is megérződhet a háború hatása az üzemanyagárakon keresztül.
Trump politikai játszmája
Donald Trump azzal, hogy önállóan döntött a katonai akcióról, nemcsak a nemzetközi jogot, de még az amerikai alkotmányt is átlépte. A Kongresszus jóváhagyása nélkül indított háborút, amit az amerikaiak háromnegyede ellenzett – derült ki friss felmérésekből.
A háttérben politikai tét is van: A novemberi választások előtt minden mozdulatát ennek rendelheti alá. Egy elhúzódó háború azonban végleg megtörheti a támogatottságát – főleg, ha amerikai katonák százai esnek el.
Mi jön most?
Irán ugyan megrendült, de a rendszer stabil maradt. Már megalakult a háromtagú átmeneti tanács, és az ország nem omlott össze Khamenei halála után. Ez azt jelzi: a teokratikus rezsim túlélésre rendezkedett be.
A kérdés most az, hogy meddig tart ki a háború, és milyen világgazdasági hatásokat vált ki. A szakértők szerint hetekig, de akár hónapokig is eltarthat a harc, és közben az energiaárak, az infláció és a globális bizonytalanság is felfelé szökhet.
Ha a konfliktus nem csillapodik, az európai – és így a magyar – gazdaság is megérzi majd a következményeket: drágulhat az üzemanyag, és az energia is.
