Hárommillió magyar kerülhet az anyagi nélkülözés határára az új uniós számítás szerint. Az Európai Bizottság friss kísérleti módszere a tényleges megélhetési költségekre és alapvető szükségletekre fókuszál – így sokkal életszerűbb képet ad a szegénységről Magyarországon.
Mi az az abszolút szegénység?
Az ABSPO-projekt az egyéni és háztartási szükségleteken alapuló mutatókat használja, nem a relatív jövedelmeket. Az uniós átlaghoz képest Magyarországon kiemelkedően magas a nélkülözők aránya: a becslés szerint 31,9 százalék – írta az Európai Bizottság. Ez több mint kétszerese az EU 15,7 százalékos átlagának.
Hogyan alakult a megélhetés költsége?
Az elmúlt években a magyar szegénységi küszöbök jelentősen emelkedtek az infláció hatására:
-
Egyedülálló felnőtt: átlagosan 298 ezer forint/hó
-
Házaspár: 474 ezer forint/hó
-
Kétgyermekes család: 677 ezer forint/hó
Ezek az összegek közel kétszerese a korábbi létminimumértékeknek, mert az ABSPO-küszöb a tisztes megélhetést célozza, az európai életszínvonalnak megfelelően.
Hogyan alakul a trend Magyarországon?
Bár az EU nagy részében az anyagi nélkülözés aránya csökkent a Covid-19 és infláció ellenére, Magyarországon a szegénység 2019 óta folyamatosan nő. A legalsó jövedelmi ötödben élők még mindig átlagosan 30%-kal maradnak el az ABSPO-küszöböktől.
Milyen intézkedések segíthetnének?
A hatékony beavatkozás célzott család-, gyermek- és szociálpolitikai intézkedéseket igényel, emellett a progresszív jövedelemadó, az oktatás és egészségügy fejlesztése kulcsfontosságú lehet. Kiemelten fontos a leszakadó régiók és a munkaképes korlátozott csoportok támogatása.
