Az Európai Tanács döntése értelmében 2027 végétől tilos lesz minden orosz fosszilis energiahordozó importja az Európai Unióban. A határozatot a 27 tagállamból 24 támogatta, Bulgária tartózkodott, míg Szlovákia és Magyarország ellene szavazott. A rendelet elfogadásához szükséges minősített többség teljesült: az igennel szavazó országok az uniós népesség 95,26 százalékát képviselik.
A szabályozás megsértése komoly pénzügyi szankciókat vonhat maga után. Az Európai Tanács tájékoztatása szerint a jogsértő magánszemélyeket legalább 2,5 millió eurós, a vállalatokat minimum 40 millió eurós bírság sújthatja, a maximális összeg pedig elérheti a globális árbevétel 3,5 százalékát.
Fokozatos kivezetés, szoros határidők
A rendelet a hatálybalépést követő hat héttel lép életbe, a már meglévő szerződésekre pedig átmeneti időszak vonatkozik. A cél az, hogy a tiltás minél kisebb sokkot okozzon az energiaárakban és a piacokon. A teljes tilalom az LNG-importra 2027 elejétől, a vezetékes gázra 2027 őszétől lesz érvényes.
A tagállamoknak 2026. március 1-jéig nemzeti terveket kell benyújtaniuk, amelyekben bemutatják, miként diverzifikálják gázellátásukat, és hogyan kezelik az orosz gáz kiváltásával járó kihívásokat – közölte az Európai Tanács. Az Európai Bizottság emellett külön jogszabályjavaslatot készít elő az orosz olajimport 2027 végéig történő fokozatos kivezetésére.
A Tanács emlékeztetett arra is, hogy az EU-ba irányuló orosz energiaimport már eddig is jelentősen csökkent. Míg az olajimport a jelenlegi szankciók nyomán 2025-re 3 százalék alá esett, az orosz gáz aránya még mindig 13 százalékot tett ki, ami évi több mint 15 milliárd eurós értéket jelentett.
Magyarország perel: „Nem magyar érdek az orosz gáz tiltása”
Magyarország nemmel szavazott, de kisebbségben maradt. Az Orbán-kormány álláspontja szerint az orosz vezetékes gáz és LNG uniós tiltása sérti a tagállami szuverenitást, veszélyezteti az ellátásbiztonságot, és aránytalan jogi, illetve árkockázatot ró elsősorban a tengerparttal nem rendelkező országokra.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország az Európai Unió Bíróságához fordul a REPowerEU-rendelet megsemmisítése érdekében. A miniszter szerint
„az orosz kőolaj és földgáz vásárlásának tiltása élesen ellentétes hazánk érdekével,
egy óriási jogi csalással jött létre, hiszen ez tartalmában egy szankció, amit kereskedelmi intézkedésbe bújtattak, mert a szankciók elfogadásához egyhangú döntésre lett volna szükség, ehhez pedig nem.”
Szijjártó Péter az MTI tudósítása szerint azt is hangsúlyozta, hogy a döntés ellentétes az Európai Unió alapszerződéseivel, mivel azok kimondják: az energiamix megválasztása nemzeti hatáskör. A kormány közlése alapján a keresetet a rendelet hivatalos megjelenése után haladéktalanul benyújtják.
