Megállapodás közelében járnak a tárgyalások a 2026-os minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében folyó egyeztetések azonban végül nem hoznak 13 százalékos emelést a minimálbérben — ez derült ki a felek hétfői megbeszélését követően. A háttérben a gyenge GDP-adatok állnak, amelyek korlátozzák a béremelési kereteket.
A 2024 novemberében kötött hároméves bérmegállapodás eredetileg úgy rendelkezett, hogy 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, majd 2027-ben további 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedne a minimálbér. A mostani tárgyalások során azonban — mint azt több vezető szereplő is megerősítette — ez a 13 % már nem teljesíthető.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke azt mondta: „Annyit viszont elmondhatok, hogy olyan fixösszegű minimálbér és garantált bérminimum emelési javaslat körvonalazódik, ami még belefér a cégek gazdálkodási keretébe.” A konkrét számokat azonban még nem hozzák nyilvánosságra, mert a szakszervezetek, munkaadói szervezetek és a kormány testületei előtt jóváhagyásra várnak.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke, Rolek Ferenc is megerősítette, hogy a kezdeti viták után nincs messze a megállapodás, azonban „senki sem mond ki semmilyen számot” még.
Mi áll az emelés visszafogásának hátterében?
A felek egyértelművé tették, hogy az emelés mértékét korlátozzák a gyenge gazdasági teljesítmény miatt: 2025 harmadik negyedévében a magyar GDP 0,6 %-kal haladta meg az előző év azonos időszakát, de az előző negyedévhez képest nem történt bővülés. Ez a stagnálás erősen behatárolja a vállalatok bérképes-képességét és a munkaadók terheit.
A szakszervezetek korábban ragaszkodtak a kétszámjegyű — tehát 10 % fölötti — béremeléshez, miközben a munkaadói oldal nem látta biztosnak az anyagi fedezetet. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Perlusz László elmondta: „a realitásokhoz kell igazítani a kötelező béremeléseket, különben drámai következmények lehetnek”.
Mivel a részletes összeg még nem nyilvános, a következő lépés az, hogy a javaslatokat a szakszervezetek és munkaadói szervezetek testületei elé viszik, majd a kormány ezt követően határoz az emelés végleges mértékéről. A bérmegállapodás jövő évi feltételeinek kialakítása tehát mostanra a végjátékba érkezett.